Tanulmányok Tolna megye történetéből 6. (Szekszárd, 1974)

Boros István és dr. Zboray Bertalan: Zomba község neves gyógyszerésze Rozsnyai Mátyás élete és munkássága • 385

azután — nem annyira a vegyészek, mint inkább az orvos-professzorok véle­ménye alapján meghozta az elismerést és a kitűzött pályadíjat. Az összeget Rozsnyay gyógyszertára bútorzatának felújítására használta fel, legalábbis erre utal az 1870. október 13-án kelt gyógyszertárvizsgálati jegyzőkönyv, 15 melyben ezek olvashatók: „7. A gyógyszertár tágas, világos, száraz. Edényei csinosak, olvasható fel­irattal ellátva. Bútorzata újonnan és célszerűen berendezett. iQ 20. A megvizsgált gyógyszertár közhíre és hitele teljesen kielégítő, mit a tulajdonos szakképzettsége és kitűnő pontosságának lehet tulajdonítani, miért a gyógyszertár a legkeresettebbek egyike." Aláírások: dr. Láng helyi orvos, Pesti György bíró, olvashatatlan aláírás, megyei főorvos. A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Vándorgyűléseivel való meg­ismerkedés a sikeren kívül más fontos változást is hozott Rozsnyay életében. A vándorgyűlések mozgalmas légköre, az egész ország megismerését célzó ama törekvése, hogy évről évre az ország különböző és főleg tájképileg is szép helyein tartották az összejöveteleket, nagy hatással lehetett a kis dunántúli faluhoz kötött, külföldet járt emberre, nem is szólva arról, hogy a résztvevők — az ország haladó szellemű tudósai, tanárai, orvosai kutatásaik vagy terveik javát a gyűlés szakosztályaiban adták elő. Mindenesetre Rozsnyay a következő 25 évben nemcsak a legszorgalmasabb gyógyszerész látogatója, de az egyik leg­népszerűbb előadója is lett a vándorgyűléseknek, akit csak betegsége akadályo­zott meg a megjelenésben. Az említett évek alatt 9 előadást tartott, a későbbiek­ben felsorolandó címek alatt. Rozsnya,y és a fényképészet Rozsnyay a már említett fiumei vándorgyűlésen előadást tartott a „Fény­képészet legújabb haladásáról" és fényképeket osztott szét a jelenlévők között. E dolgozatában Rozsnyay először a fényképészet történetével, fejlődésével fog­lalkozik, elmondja miért volt szükséges, hogy a papírra való fényképezés helyett, az üvegre való fényképezést alkalmazták. Különféle technikai meg­oldást javasol. Indokolja, mennyivel célszerűbb a fényképezés mint az acél-, réz-, vagy fametszés, s megjósolja, hogy a természettudományi könyvekből ki fogják szorítani a rajzokat a természethű fényképek lenyomatai. Az előadás nyilvánvalóvá teszi azt a feltevést, hogy Rozsnyay nemcsak elméletileg foglalkozott a fényképezéssel, hanem annak gyakorlatban is mes­tere volt. A bizonyítékot erre Vörös Lajosné öcsödi lakos által rendelkezésünkre bo­csátott fényképek szolgáltatták. A Vörös család jó ismerőse volt a Rozsnyay és Poór családnak, s máig is megőrizték a Rozsnyay által készített fényképeket. A fényképek Poór Endrét (Rozsnyay sógora) és feleségét ábrázolták, s a képek hátlapján korabeli fényképészeti embléma van a következő szöveggel: „Rozsnyay Mátyás gyógyszerész fényképészete Zombán." i7 Az emblémát látva, több idős fényképész megerősítette azt a feltevésün­ket, hogy ilyen emblémája csak iparengedélyes fényképésznek lehetett. Ipar­engedélyre vonatkozó bejegyzést azonban sem Szekszárdon, sem pedig az Ipartestület Pécsre került irattári anyagában feltalálni nem sikerült. A „Fotó­390

Next

/
Thumbnails
Contents