Tanulmányok Tolna megye történetéből 6. (Szekszárd, 1974)

Kozák Károly: A szekszárdi apátság és a megyeháza története • 339

csúcsívbe futó boltozat fedte. Az ábrázolás és a toronyaljban feltárt gótikus zárókő és boltozati bordák arra utalnak, hogy a középkori boltozat a törökök elvonulása után még állt, s azt Mérey Mihály, vagy Trautsohn apát csak kijavíttatta. A mellékhajókba nyíló ablakfülkéket félköríves, a kápolnákat szegmentíves hevederek zárták le és kapcsolták a mellékhajók teréhez. Az ablakok félköríves záródásúak. azok a barokk építkezések során készültek ebben a formában. A torony második emeletén lévő négykaréjos ablak azonban még gótikus formát mutat. A torony első emeletének szintje azonos a karzatéval, s a két teret egy magas nyílás kötötte össze. A tornyot gazdagon tagozott, szép formájú sisak fedte, amelynek igen érdekes volt merevítő tartószerkezete, gerendázata. A toronyalj és a hajó padlószintje azonos volt. A templom mögött látható támpillérekkel megerősített várfalat lőréses, pártázatos mellvédfal koronázta. Az elpusztult, lebontott „apátsági" templomot a most bemutatott három felmérés segítségével ismerhetjük meg leginkább. Az utóbb ismertetett alaprajz (16. kép) felhasználásával készülhetett az az azonos méretarányú terv, amely a régi helyére építendő új, nagyobb templomot ábrázolja (17/a kép).

89 Ez a templom a régivel közel azonos szélességű és csaknem kétszer olyan hosszú lett volna. A régi tornyot és a főszentélyt meghagyta volna — a terven feketével jelzett részek — az új templom déli oldalába beépítve. A régi főszentély lett volna az új templom sekrestyéje. Az új, széles szentély északi fala a régi várfal mellé került a terven. Az északi várfalnak ez a része (keleti) és az ehhez csatlakozó keleti várfalat a terv megőrizte. Ez utóbbinak a rajzon jelzett déli végénél látható a megyeháza lesarkított északi vége. A terven látható régi templom részletei, azoknak egymáshoz való viszonya, valamint a feliratok egybehangzóan utalnak e terv és a korábban bemutatott közti szoros kapcsolatra, s azonos kéz munkájának tarthatók.

90 Az olaszos ízű, reneszánsz elemeket is alkalmazó nyugati főhomlokzatot mértéktartás, de ünnepélyesség jellemzi (17/b kép). E terv és más, ugyanerre a helyre tervezettek ellen a város és a megye elöljárósága a már korábban említett okokra hivatkozva erélyesen tiltakozott. Egy ilyen tartalmú levelet a Megyei Levéltárban őriznek. „Copia 1794. Apr. 11. Tekintetes Nemes Vármegye! Értésünkre esett, hogy romladozott Templomunk meg ujitani, és az Utczára mind az házaink fekszenek, ki nyújtatni szándékában volna, mint hogy pedig ezen épétés által az Utza Tellyességgel s, nagyobb részt el fog foglaltatni, ugy, hogy Isten ménesen meg ha akár Házainknál, akár a Templomnál tűz támadna, kevés javainkat sőt magunkat is az kártul a nagy Szűke miát az Utzának meg nem oltalmazhatnánk, s segítségünkre mas felebarátaink nem jöhetnének. Arra való nézvést esedezünk a Tettes Ns Vármegye előtt hogy ezen környül állásokban a Fölséges Helytartó Királyi Magyar Tanácsnál magát közben vetvén bennünket arra kegyesen segitteni méltóztasson, hogy ezen mostani romladozott karban lévő Templomunk helyett ő Tettes Ns Vármegyének közben vetéssé által más alkalmatosab helyén éppitendő Templomot nyerhessünk, mely kegyességért ő Tettes N. Vármegyének örökös hála adással maradunk. Az Tettes N. Vármegyének alázatos Szolgái N. Öreg Gyimoty Mihál N. ifjú Gyimoty Mihal Simon Joseph N. Öreg Fodor János N. ifjú Fodor János Hornak Joseph Subert Lőrincz N. Gyimoty Istvány Pizik Mihál Ngos Uraság Vámossá M. p. Szekszárd die Apr. 794."

91 361