Tanulmányok Tolna megye történetéből 6. (Szekszárd, 1974)

Kozák Károly: A szekszárdi apátság és a megyeháza története • 339

lének szövegét egy 1272-ben keltezett oklevél 1327-ben részben átírt másolatából ismerjük vázlatosan. Ezt az oklevelet a Jordánt követő Imre apát kiküldöttje mutatta egy 1358. május 18-án Kont Miklós nádor által vezetett per alkalmával. Ezzel az oklevéllel bizonyította az apátság jogát Szatmár (Szakmar) nevű birtokukhoz. A per az apátság és Karácsondi Vida, valamint Csornai Imre között folyt. A per az apátság jogainak elismerésével zárult. Ezt a nádor 1360. május 7-én kelt ítélőleveléből tudjuk, amely az alapítólevél töredékének átiratát is idézi.

54 Az apátság ebben az időben is, mint korábban, a legjelentősebb bencés apátságok közé tartozott Magyarországon. Általában a szentmártoni (Pannonhalma), és a pécsváradi apátságok után, harmadik helyen szokták említeni. A káptalan tagjai hiteleshelyi munkájukkal kapcsolatban sok esetben maguk elé idézték ügyfeleiket (eskütétel stb.). Azok önmaguktól is gyakran megjelentek a káptalan előtt (adományozás, adásvétel, elzálogosítás, csere, örökösödés, végrendelet, stb. ügyük írásba rögzítése céljából).

55 így az apátságba gyakran érkeztek világiak, akik olyankor meglátogatták az ősi templomot is. Imre apátot Czudar László követte az apáti székben, aki aztán pannonhalmi főapát lett később. Személye azért fontos számunkra, mert ő az egyetlen olyan szekszárdi apát, akinek alakja ismert a Pannonhalmán őrzött vörösmárvány sírkőről (9. kép).

56 A XIV. század közepe tájáról sok szekszárdi szerzetes neve ismeretes. 1365-ben Miklós fia Tamás, 1369-ben pedig Ottó volt az apát. A kalocsai káptalan ez év március 10-én kelt jelentésében rögzítette az apátság szabad jobbágyainak kiváltságairól adott nyilatkozatot. Ezeket a kiváltságokat Miklós apát (1377—1398) 1382. május 12-én kelt oklevele rögzítette. Ebben az időben (1386—1387) Jakab volt a perjel és az őrkanonok egyszemélyben, az éneklőkanonok pedig először Jakab, majd Benedek.

57 Lehetségesnek tartjuk, hogy az apáti tisztséget aránylag hosszú ideig betöltő Miklós idejében nagyobb építkezés folyt az apátságban. Talán akkor épült a Ny-i kapu fölé az erős torony. Az apátság szabad jobbágyainak kiváltságaival kapcsolatos oklevelek — Zsigmond király 1390 táján adómentességet adott nekik — arra mutatnak, hogy Miklós apát a monostor gazdasági és védelmi ügyeit, katonai kötelezettségeinek biztosítását is szívén viselte. (A szabad, vagy nemes jobbágyok az apátságtól birtoklási joggal kapott föld fejében fegyveres szolgálatot vállaltak. Ők kísérték az apátot útjaira, még a háborúba is. A kapott föld a családban öröklődött.) Miklós apátot a pápa 1396-ban káplánjává nevezte ki. Akkor Imre volt a monostor perjele, János az őr-, és Márton az éneklőkanonok.

58 A XV. század elején Kropidló János herceg, leszlaui püspök kapta meg az apátságot. A perjel Frigyes lett, aki valószínűleg az új apát bizalmi embere lehetett. 1409-ben már Bálintot találjuk az apátság élén, s vele együtt a perjel személye is változott. János perjel egyidőben betöltötte az őrkanonoki tisztséget is. ő volt akkor a hiteleshely vezetője, s munkájában elsősorban István éneklőkanonok nyújtott néki segítséget. A két tisztség együttes betöltése egyrészt a perjel személyének fontosságára, másrészt talán a hiteleshelyi tevékenységben járatos szerzetesek alacsony számára utal. 1417—1426. között Frigyes a szekszárdi apát. Talán azonos azzal a Frigyessel, aki tíz évvel korábban a perjeli tisztséget töltötte be János püspök, apát mellett. Öt Zsigmond apát követte tisztségében, aki korábban haji prépost volt. 350