Tanulmányok Tolna megye történetéből 6. (Szekszárd, 1974)

Kozák Károly: A szekszárdi apátság és a megyeháza története • 339

vállköveket, amelyek nem a templom fő tartórendszeréhez (pillérek, oszlopok), hanem feltehetően kolostorához, vagy esetleg szentélyrekesztőjéhez tartozhattak. Ilyen szerkezeti darabokat e korból nálunk egyelőre máshol nem ismerünk. Ez talán azt jelentheti, hogy valami hasonlóság volt — szerkezet tekintetében — a három templom, vagy kolostor között, s építésük egymást követte. Nem lehet kétséges számunkra, hogy az építkezéseket a királyi udvarhoz tartozó építő- és kőfaragóműhely végezhette, amelynek működése I. (Szent) István korára vezethető vissza. Az azonban természetes, hogy ez a műhely közben változásokon ment keresztül; mesterek meghaltak és újak jöttek. Feltételezhetjük, hogy ebben a műhelyben Péter, Aba Sámuel, Péter, I. Endre és I. Béla uralkodása idején más-más mester jutott vezető szerephez. A műhelynek hagyományai azonban tovább éltek, részletmegoldásokban később is megjelentek. Közben a műhely fejlődött, új szerkezetekkel, formákkal és díszítőelemekkel ismerkedett meg, gazdagodott. Talán ez ad magyarázatot az egy „egységes" korszaknak mondható István-kori és az azt követő évtizedek építészeti alkotásai között mutatkozó eltérésekre (alaprajz, szerkezet) és a kőfaragványok díszítőmegoldásai között fellelhető hasonlóságokra.

35 I. Endrét Kijevből hívták haza a Péter ellen szervezkedő magyarok, akik között bizonyára jelentős szerepük volt az Aba-nemzetséghez tartozóknak. A herceg Bölcs Jaroszláv fejedelem udvarában élt, aki hozzáadta Anasztázia nevű leányát. Endre királlyá történt koronázása idején már felesége is Magyarországon volt, s nagy kísérettel érkezhetett az országba. Kíséretéből nem hiányozhattak a bazilita szerzetesek sem, akiknek hamarosan kolostort is építettek. Miután a visegrádi bazilita kolostor alapításáról pontosabb részleteket nem ismerünk, elképzelhető, hogy azt a Kijevből jött szerzetesek részére építtette a királyi pár. A visegrádi bazilita kolostor alaprajza bizonyos vonatkozásokban összehasonlítható a kijevi fejedelemség területén abban az időben (XI. század) épült templomokkal, de a szekszárdival nem.

36 Annak létrejöttét más okok magyarázhatják csak meg. Az I. Endrét visszahívó főurak között bizonyára ott voltak a Péter ellen fellázadt Aba-nemzetség vezetői is. A nemzetség királyi rangra emelkedett tagját, Sámuelt a Péter elleni ütközetből menekülve érte el végzete. Az Aba nemzetség ez időben hatalomban Árpád nemzetsége után következett, s feltehetően jó kapcsolatai lehettek a keletre eső országokkal, ahonnan a Pétert támogató németekkel szemben segítséget remélhettek. E kapcsolatok megléte mellett szól az Aba Sámuel által alapított és felépíttetett feldebrői apátság templomának és a tarnaszentmáriai templomnak különleges alaprajza, részletmegoldásai és díszítése, amelynek előzményei az István-kori építészetben nem lelhetők fel. Véleményünk szerint éppen Aba Sámuellel indul meg az a folyamat román kori építészetünkben, amely a Géza fejedelem és I. István korában kezdődő templomépítkezésekbe új formákat és megoldásokat hozott.

37 Az új építészeti formák kelet felől jövő hatásokkal érkeztek hazánkba, valószínűleg a magyarság által jól ismert, a honfoglalás idején megtett útvonalon, a Kaukázus előterében korábban meglévő kazár birodalom, illetve az azzal határos Grúzia és Örményország területéről. Ezzel a területtel minden bizonnyal elsősorban ennek a nemzetségnek maradt meg leginkább a kapcsolata, akik a krónikák szerint a kazár birodalomból kiszakadva csatlakoztak a nyugat felé induló magyarsághoz és annak nyolcadik törzsét (kabarok) alkották.

38 A feldebrői templom is egy nagyméretű, centrális templom, amelyet már ilyen alapon össze34ü