Tanulmányok Tolna megye történetéből 6. (Szekszárd, 1974)

Kozák Károly: A szekszárdi apátság és a megyeháza története • 339

fejeződött be, a megyeház udvarának rendezésével és a belső udvari homlokzatoknak tatarozásával együtt.

10 A helyreállítási munka nyomán két jelentős, egymástól eltérő korú (XI. és XIX. század) és rendeltetésű épület, illetve maradvány (apátság és megyeháza) került együtt bemutatásra. Fontos szempont volt a tervezésnél, hogy ebből a különbözőségből ne származzon ellentmondás, egyik ne zavarja a másikat. Az apátsági templom maradványainak kedvező bemutatása miatt szükségessé vált a szintsüllyesztés az udvar É-i felében. Ez nehéz feladatot jelentett a tervező számára, de az eredmény, úgy véljük, bizonyítja az alkalmazott megoldás helyességét. A középkori járószinten megjelenő, különleges alaprajzú templom maradványa érdekes látványként tárul a néző szeme elé, amikor a megyeháza hangulatos kapualjából kilép az udvarra.

11 A két műemlék látványa egységet képez, amelyben azonban külön hangsúlyt kap az apátsági templom maradványa. Ez gazdagítja az udvari homlokzat É-i felének a stílus által szabott „egyszerűségét". A régészeti, levéltári és építészettörténeti kutatással sok olyan új adat vált ismertté, amely nagy segítséget jelentett a tervezés számára, a maradványok hiteles bemutatására. Ezek az adatok nemcsak a középkori apátság, hanem a megyeháza építéstörténetének tisztázásához, jobb megismeréséhez is újabb támpontokat adtak. Az építészettörténeti vizsgálatot így kiterjeszthettük az apátsági épületekből kialakított megyei épületekre, s az azoknak bővítésével létrejött megyeházára is.

12 A helyreállítási munka költségeit a Megyei Tanács és az Országos Műemléki Felügyelőség közösen biztosította. A romterület felügyeletét a Szekszárdi Múzeum látja el. I. AZ APÁTSÁG TÖRTÉNETE Szekszárd területén I. István király uralkodása idején már volt egy település, falu, amelynek plébániatemplomát Szent Benedek tiszteletére építették, szentelték fel. Erről a templomról emlékezik meg a pécsváradi alapítólevél. A templom védőszentjének neve alapján arra következtethetünk, hogy az az első bencés szerzetesek térítése idején épülhetett. A hely kiválasztásában bizonyára szerepe lehetett az akkor még látható római épületek maradványainak, s a fellelhető ókeresztény hagyományoknak. Uyen helyek mutatkoztak elsősorban alkalmasnak a térítés számára, amelyben a legjelentősebb munkát első bencés kolostoraink szerzetesei vállalták.

13 Az alapítólevél és a krónikás adatok szerint I. Béla király 1061-ben alapította az apátságot, s oda temették őt 1063-ban. Az alapítólevélnek csak egy töredéke maradt meg egy 1327-ben kelt oklevélben, másodszori átírásban. Ez a töredék azonban igen fontos adatokat tartalmaz az apátság korábbi birtokviszonyairól. A Duna jobb és bal partján egyaránt voltak birtokai az apátságnak Tolna és Baranya megyében, valamint Fajsztól felfelé (északnak) Szatmárig (ma a falu neve Szakmar). Ez utóbb említett, jelentős méretű birtok három oldalról vette körül Kalocsát.

14 Ezek a birtokok már az alapítás idején a szekszárdi apátság tulajdonát képezték. Az alapítás idején nem tudjuk ki volt az apátja a monostornak. Lehetsé\ges, hogy az a Vilmos (Willermos), akit a krónikák olasznak mondanak. Ö hallgatta ki 1074-ben a monostorban tartózkodó Salamon király kíséretéhez tartozó 341