Tanulmányok Tolna megye történetéből 6. (Szekszárd, 1974)
Kozák Károly: A szekszárdi apátság és a megyeháza története • 339
Kozák Károly: A szekszárdi apátság és a megyeháza története Krónikáink, néhány középkori eredetű oklevél, s ezek nyomán a hagyomány egybehangzóan megőrizte annak emlékét, hogy a szekszárdi bencés apátságot I. Béla király alapította 1061-ben. Kézai Simon krónikája, majd a Képes Krónika is részletesen foglalkozik a monostor alapításával, Béla király uralkodásával, halálával és temetésével is. Még a Szekszárd név kialakulásáról is megemlékeznek e krónikák. I. Béla király nagyon rövid ideig uralkodott (1061— 1063), de sok jeles dolgot cselekedett. A Képes Krónikában a következőket olvashatjuk ezzel kapcsolatban: „ ... Békességgel országolt, ellenség nem zaklatta, nemzetének javát kereste...; országa területére a bizánci aranyat hozta forgalomba ... a magyarok terheit megkönnyítette; ... Ezért Magyarország fölötte meggazdagodott,...". Az ő uralkodása alatt tört ki hazánkban a második pogány lázadás, amelyet parancsára fegyveresei kíméletlenül levertek. Az ország gazdasági helyzete és I. Béla tekintélye tette lehetővé, hogy saját és családja temetkezési helyéül egy jelentős méretű, gazdag apátságot alapítson és építtetsen fel: „... A Szent Megváltó monostorában temették el, melyet maga épített azon a helyen, melynek neve Szögszárd. Merthogy Béla szögszínű volt és szár, ezért nevezte el Szögszárdnak, a maga állapotáról, monostorát.. .". 1 A király rövid ideig tartó uralkodása felveti annak lehetőségét, hogy az alapítás korábban történt, mint annak írásba foglalása, vagy az építkezés a király halálakor még nem fejeződött be teljesen. Így történt ez korábban a székesfehérvári bazilika esetében és később a dömösi apátság alapításánál, amelyet Álmos hercegként alapított. A későbbi századokban is a tekintélyesebb apátságok közé tartozott Szekszárd. A szekszárdi káptalan 1526-ig jelentős hiteleshelyi és oklevéladó tevékenységet fejtett ki. A mohácsi csata utáni években török vár lett az egykori apátság. A török uralom megszűnte után nem tértek vissza a szerzetesek Szekszárdra. A romos templomot Mérey Mihály apát javíttatta ki, s plébániává szervezte azt. 1794-ben a templom leégett, s újjáépítésére már nem került később sor. A régi, kijavított apátsági épületeket 1783-tól kezdődően megyei célokra használták, majd megyeházává alakították. Az új plébániatemplom a régi közelében épült fel 1802—1805. között. Az új templom építésénél felhasználták a lebontott régi apátsági templom kőanyagát is. Ezt bizonyítja a Megyei Levéltár egyik feljegyzése. Az 1805. Juny 4./281. sz. és keltezésű iratban a következőket olvashatjuk: „...Hogy Szekszárd Városa, az elpusztított régi Templomnak falaibul öszve gyűjtött 100. Posoni Mérő Murvát, melyet is, az Méltóságos Uraság, Contractusnak értelme szerént, az Üj Templom Tornyának kivakoltattására 22* 339