Tanulmányok Tolna megye történetéből 6. (Szekszárd, 1974)

T. Mérey Klára: A gyáripar Tolna megyében a két világháború között I. • 275

II. táblázat A gyári és kézműiparral foglalkozók száma és aránya az első világháború előtt Tolna megyében A tulajdonképpeni Gyári Iparszerkezet iparban munkások az ipari gyári Iparág a keresők a gyári az ipari keresők munkások munkások keresők száma alapján száma %-ában % % Vas- és fémipar 1624 45 2,8 9,9 2,7 Gépgyártás 580 44 7,6 3,5 2,6 Kő-, föld-, agyagipar 658 *208 31,6 3,9 12,5 Fa- és csontipar 1234 40 3,2 7,5 2,4 Bőr-, sörte- stb. ipar 189 32 16,9 1,2 1,9 Fonó-, szövőipar 1091 658 60,3 6,6 39,6 Ruházati ipar 4281 220 5,1 25,9 13,2 Papirosipar 14 — — 0,1 — Élelmiszeripar 1580 *241 15,3 9,6 14,5 Vegyészeti ipar 49 18 36,7 0,3 1,1 Sokszorosító ipar 155 75 48,4 0,9 4,5 Építőipar 4108 67 1,6 24,9 4,1 Szálloda-, szolgáltatóipar 938 — — 5,7 — Egyéb 4 — _ 0.0 — Villamosipar — 16 100,0 0,9 Összesen: 16505 1664 100,0 100,0 Forrás: A Magyar Szent Korona Országainak 1910. évi Népszámlálása (Magyar Stat. Közi. 48. köt.) Bp. 1913. 100—101. p. Gyári munkásszám adatok: Edvi Illés i. m.; Hazai Ipari Beszerzési Források. Bp. 1912. * = Nem a megye összes üzemeinek adata. 335