Tanulmányok Tolna megye történetéből 6. (Szekszárd, 1974)

T. Mérey Klára: A gyáripar Tolna megyében a két világháború között I. • 275

52. MSK 48. köt. 980—982. p. 53. Edvi Illés Aladár i. m. III/l. 55—56., 125. p. 54. MSK 48. köt. 980—982. p. 55. Fent István: A magyar selyemtenyésztés 250 éves múltjából. Bp. 1930. 92—93., 106—115. p.; Máday Izidor: Bezerédj Pál emlékezete. Bp. 1919. 21—22. p.; Edvi Illés Aladár i. m. III/l. 749. p. — Selyemtenyésztési kiállításra készült tanulmány. Név és cím nélkül. (1909.) 51—52. p. 56. Edvi Illés Aladár i. m. III/l. k. 662., 741. p.; Tolna megyei Közlöny, 1909. november 25. 3. p.; Hazai... források 1912. 138. p. 2337. sz., 140: p: 2381: sz: 57. MSK 48. k. 980—82. p. 58. A dunaföldvári adatokat Semetkay Ágnes tanár szíves közreműködésével szereztem, amelyet ezúton is megköszönök. Adatközlők: Bognár István nyugdíjas munkás, Seharwaitz István és neje, Lipták Teréz gyermekgondozónő. 59. Nagy magyar compass. (Azelőtt Mihók-féle.) Iparvállalatok. 1932—33. Bp. 1933. 414. p. 60. Tolnavármegye, 1909. 8. sz. február 21. 4. p. 61. Tolnamegyei Közlöny, 1913. aug. 17. 3. p. 62. MSK 48. köt. 980—81. p. 63. Hazai... források. 1912. 167. p. 2865. sz. 64. Tolnamegyei Közlöny, 1910. nov. 27. 3. p. 65. MSK 48. köt. 980—982. p.; Hazai. . . források. 1912. 171. p: 2950: sz: 66. Dr. Borai Ákos: A bonyhádi járás ipara. Pécs, 1960. 106. p. 67. Edvi Illés Aladár i. m. III/l. 68. MSK 48. köt, 980—82. p. 69. Sipter Gézáné: Könyvkiadás — könyvnyomtatás Tolna megyében. Tolnai Könyvtáros, 1972. 3. sz. 7. p.; Hazai... források. 1912. 231. p: 4167: sz: Az üzem alapszabályának kelte 1908. júl. 7. Tolnamegyei bíróság, cégiratok. Részvénytársaságok. 40006. sz. 70. Tolnavármegye, 1909. 15. sz. április 11. 2. p. 71. Tolnamegyei bíróság. Cégbírósági It. Közkereseti társaság. 20010. sz. 72. Hazai... források. 191^210. p. 3790., 3796. sz. 73. Edvi Illés Aladár i. m. III/2. köt. 84. p. és passim. 74. MSK 48. köt. 101. p. 75. MSK 48. köt. 980—982. p. 76. Edvi Illés Aladár i. m. III/2. 70. p. — Meg keli jegyeznem, hogy az 1906. évi malomstatisztika szerint Tolna 'megyében összesen 282 malom volt, (ebből 180 vízimalom), amelyek közül 68-ban gőzgépet és lokomobilt, 7-ben benzin- és petrol-, egyben pedig szívógázmotort alkalmaztak (összteljesítmény: 1785. HP). „Malomipar az 1906. évben." (MSK 26. köt. Bp. 1909. 30. p.) — Egy 1908. évi címtár szerint Tolna megyében 30 olyan malom volt, amely napi 20 mázsánál többet őrölt. Többségük gőzmalom volt, de Nagyszokolyban volt egy olajmalom, amelynek napi őrlőképessége 60 mázsa volt. Ezeken kívül 17 részint gőz-, részint benzin-, illetve gőz- és vízimalom került feljegyzésre. Volt olyan helység, ahol 5 gőzmalom is működött (Majsamiklósvár). A Tolna megyei malmok száma elmaradt a Somogy és Zala megyeiek mögött. (A magyar gőzés műmalom, cukorgyárak, szesz- és sörfőzdék címtára. 1908. Bp. 1908.) Tájékozódásként közöljük, hogy az akkori számítás szerint az egyszerű gőzmalmok napi őrlőképesisége 68 mázsa, a vízimalmoké 5 mázsa volt. (Dr. Jekelfalussy József: 327