Tanulmányok Tolna megye történetéből 6. (Szekszárd, 1974)

T. Mérey Klára: A gyáripar Tolna megyében a két világháború között I. • 275

iparban foglalatoskodik ugyanakkor, amikor a Dunántúlon 16,3, Magyarorszá­gon pedig 12,8% ez az arány. S e mellé tegyük országos helyzetkép gyanánt a másik aránypárt is, azt ti., hogy a kisipari munkások 12,7%-a, a nagyvállalati dolgozókénak pedig 3,2%-a dolgozott hazánkban az építőiparban. 71 A fa- és csontipar rendelkezik a megye területén — a ruházati ipar után — a legtöbb üzemmel. A „mindentudó" szerint 890 asztalos, bognár, kádár stb. dolgozott a megye területén, és mindössze 8 gyárnak tekinthető, vagyis géppel dolgozó üzem. A faipari üzemek többsége fűrésztelep, mindössze 1 műbútorasz­talos volt Bonyhádon, aki gépekkel dolgoztatott, és akinek műhelyét már gyári jelleggel dolgozónak tekintették más ismertetők és leírások is. 75 Jellemző módon ez a cég, Weiszenburger üzeme nem tartozott 1930-ban a 20 munkásnál többet foglalkoztató üzemek közé. Legjelentősebb ipari üzeni ebben az iparágban kétségkívül a dombóvári talpfatelítő-telep volt, ahol 1930-ban 104 segédmunkást jegyzett fel a hivatalos statisztika. 76 A fentmaradt levéltári anyag azt mutatja, hogy 1921-ben még összesen 50 munkás dolgozott itt januárban, de ugyanez év decemberében már 135 fő állott alkalmazásban. Közülük 109 időlegesen alkalmazott munkás volt. 1922 júniusában 134, decemberben 124 munkásnak fizettek bért. Az előmunká­sokon kívül egy munkavezető is volt alkalmazásban. A munkaóra a következő­képpen oszlott meg: gépkezelő iparos munkás munkaóra % 315 0,9 3 235 9,9 29 289 89,2 Összesen 32 839 100,0 1926 júliusában az alkalmazottak száma 88-ra csökkent. A gépkezelők napi bére ekkor 67, az iparosoké 57, és a munkásoké 35 fillér volt! 1927-ben az alkalmazottak száma ismét felfelé ível, júliusban 115-en, decemberben 123-an dolgoztak. 1928-ban 118 munkás dolgozott az üzemben, s ekkor alkalmunk van a női és az ifjú munkások munkaóráját is meghatározni, amely az összes munkaórának 2,4%-át tette. A munkások ekkor 86, az iparosok 10,1 és a gép­kezelők 1,5%-át dolgozták az összes munkaórának. 1928-ból van utolsó adatunk, amely szerint júniusban 1 gépkezelő, 1 mun­kavezető, 1 előmunkás, 11 iparos, 17 munkás, vagyis összesén 31 állandó alkal­mazottja volt a vállalatnak, továbbá ideiglenesen foglalkoztattak egy villany­szerelőt, 3 géplakatost és 53 munkást. A munkaóra és a fizetés számban és arányban a következőképpen alakul: munkaóra kifizetett bérösszeg száma %-a pengő % 274 1,7 197,40 3,1 2 014 12,9 1265,13 19,5 13 396 85,4 5010,56 77,4 gépkezelő iparos munkás összesen 15 684 100,0 6473,09 100,0 309

Next

/
Thumbnails
Contents