Tanulmányok Tolna megye történetéből 6. (Szekszárd, 1974)

T. Mérey Klára: A gyáripar Tolna megyében a két világháború között I. • 275

hanem közrejátszott ebben a belső politikai bizonytalanság, a szervezett mun­kásosztállyal szemben kialakított politika is. Röviden áttekintve a megye politikai életét, 1919 augusztusában a Fried­rich-kormány által kinevezett kerületi kormánybiztosok közül egy Tolna megyei nagybirtokos, Barthal Aurél volt Tolna és Baranya megyék kormánybiztosa augusztus 10-től szeptember 5-ig. Utána feladatát Gaál Gaszton somogyi birto­kos vette át, akinek hatásköre már Somogyra is kiterjedt. 12 Az 1920-as évek elején Tolna megyében — éppen úgy, mint az ország többi részében — súlyos belső nyugtalanság mutatkozott. Az 1920. évi megyei közgyűlések jegyzőkönyvei ezt a nyugtalanságot tükrözik. Ez év áprilisában a megyei közgyűlésen elhangzott alispáni jelentés a termelőmunka megindítását, a gazdasági termelés fokozására való törekvést állítja központi feladatként a megye közönsége elé és megállapítja, hogy a gazdasági termelőüzemeket pan­gás fenyegeti. A karhatalmi csoportok a községekre kivetett termények behajtása mel­lett egyéb tevékenységet is folytattak. Jelentés érkezett a megyéhez a ..katona­ság egyes felelőtlen elemeinek" ,.zsidókat inzultáló" tevékenységéről. — A tan­ügy vonalán pedig négy állami polgári iskolai tanár, 13 állami elemi iskolai igazgató és 32 állami elemi iskolai tanító ellen indítottak fegyelmi eljárást „kommunista tevékenység" vádjával. Itt jegyezzük meg, hogy az „inzultus" nem volt megfelelő szó azokra az eseményekre, amelyek közben e megye területén lezajlottak. A megye, amely elsősorban mezőgazdasági jellegű volt, vezetőiben is agrárállamot építeni akaró politikusokat kapott. 1920 nyári közgyűlésén kis­gazdapárti kormánybiztost juttattak be. Ugyanezen a közgyűlésen Barthal Aurél bizottsági tag rámutatott a megyében állandóan fokozódó belső nyug­talanságra, amely arra mutat, hogy a Tanácsköztársaság hatása még elevenen él. Dombóváron, Hőgyészen vörös jelvények tűntek fel, és a falvakban is nyug­talanság észlelhető, „a hadsereg és a társadalmi rend ellen izgatnak", — ahogy ő mondotta. A téli, törvényhatósági bizottsági ülésen már ez a kijelentés hangzott el: „elégedetlen a földművelő nép, válságban az iparos és a kereskedő, agonizál a tisztviselő osztály. Ezeknek a kenyérkérdés megoldása kell és nem a király­kérdésé. Ezt kell elsősorban sürgősen megoldani." 13 A hatalom megszerzéséért folyó harcban azonban ez nem látszott köz­ponti problémának az uralkodó osztályok és azok képviselői számára. S Tolna megyében is, akárcsak a megkisebbedett és az uralkodó osztály különböző párt­csoportjainak küzdelmeivel felőrlődő országban mindenütt, — a belső elége­detlenséget a karhatalom erősítésével, növelésével akarták elfojtani. 1922-ben a megye tavaszi rendes közgyűlésén a nagymányoki bányászsztrájk ismertetésé­vel kapcsolatosan említi meg az évnegyedes hivatalos jelentés, hogy a megyé­ben új csendőrőrsöket állítottak fel, illetve a meglévők létszámát felemelték. Ez a bejelentés közvetlenül azután a megállapítás után következett, amely szerint a közbiztonság terén mutatkozó ,.kilengések" elsősorban „inkább a nehéz megélhetési viszonyok folytán előálló jelenségként mutatkoznak". 14 Ez a politika, amely megyénk területén jelentkezik, nem más, mint az országos politika vetülete erre a kis területre. Ugyanazok a párt- és eszme­áramlatok, amelyek az országos politikában megtalálhatók, fellelhetők a megyei 295

Next

/
Thumbnails
Contents