Tanulmányok Tolna megye történetéből 6. (Szekszárd, 1974)
T. Mérey Klára: A gyáripar Tolna megyében a két világháború között I. • 275
ták a községek mész- és téglaégető telepei és az akkorra már jelentős mértékben kiépült vasutak. A kőszénfeltárás során Nagymányokon egy kőbányát is nyitottak és egy kaolintelepet tártak fel. 16 A kő- és agyagipar területén az 1891. évi kamarai jelentés csupán a jól dolgozó nagymányoki mészégetőt említette meg megyénk területéről, míg a faipar terén nem dolgozott gyári jelleggel üzem, mert az asztalosok által berendezett szekszárdi bútorraktár kereskedelmi célokat szolgált csupán. Általános volt ekkor a panasz az ácsok körében, hogy kontárok: fakereskedők és faragók foglalják el helyüket és vállalnak el olcsó pénzért ácsmunkát. 17 A bőripar terén a simontornyai bőrgyártó cég — elsősorban az 1890—91. évi rossz termés miatt — súlyos nehézségekkel küszködött. A kamarai jelentésnek ebből a megállapításából következtethetünk arra, hogy ez az üzem ekkor elsősorban még belső piacra, sőt a környék vásárlóira támaszkodott. A gyár vezetőségének a Kamarához benyújtott jelentéséből azonban az is kiderül, hogy tervbe vették a keleti piac meghódítását, ahol ekkor erős versenytársnak számítottak az osztrák tartományok. A simontornyai gyár nyersanyagát belföldről szerezte és a Kamara segítségét kérte ahhoz, hogy a gazdák a jövőben ne a szarvasmarha oldalára süssék be az ismertető bélyegzőt, mert ezzel a bőr egyik legértékesebb részét teszik hasznavehetetlenné. 18 A bőriparhoz tartozott Dusinszky József paksi pergamentkészítő üzeme, aki arra kérte a Kamarát, járjon közbe, hogy a hazai két tudományegyetem az oklevelekhez e cég által gyártott pergamentet használja fel. 19 Az élelmiszeripar terén Tolna megyében 17 stabil gőzgéppel és 7 locomobillal hajtott gőzmalom dolgozott. A szesz- és pálinkafőzés egyszerű lepárló készülékkel rendelkező szeszfőzdékben történt, amely Tolna megyében 877 volt. Ez a három megye szeszfőzdéjének alig 20%-a. Gyári jelleggel azonban csak Fácánkertben és Simontornyán dolgozott egy-egy szeszfőzde. 20 öt év múlva, 1895-ben a kereskedelemügyi miniszterhez intézett kamarai jelentés a villanygépek és a petróleummotorok alkalmazása terén nagy előrelépést jelent a pécsi kamara területéről. A bányászat nekilendült, hiszen a vasutak egyre több szenet kívántak. A Dunagőzhajózási Társaság megvásárolta a Victoria társaság osztrák cég tulajdonában lévő mázai, váraljai és részben a Baranya megye területére eső szászvári bányákat is, több egyéb üzem mellett. 21 így a Tolna megyei bányaterület külön termelésének kimutatását már nem ismerjük, mert a kamarai jelentés csupán a DGT bányáinak együttes termelését ismerteti. 1893-ban Pakson új gőztéglagyár létesült. Célja az volt, hogy Budapesten és a Duna mentén fekvő községeket jó és olcsó építési anyaggal lássa el. 80 000 Ft-ot fektettek ebbe az üzembe, amelyet 800 db 100 Ft-os részvény kibocsájtásával szereztek meg. 22 Későbbi gyáripari üzem előzményének tekinthető az a vajtermelő szövetkezet, amelyet a Magyar Gazdasági Egyesület Zombán és Tevelen létesített, és amelynek költségeit előnyös törlesztési feltételek mellett a Hungária Magyar Vajkiviteli Társaság előlegezte, kötelezve magát arra, hogy a vajat 1 Ft-os egységárral átvegye. 23 A gőzmalmok száma is megnőtt Tolna megyében, ebben az esztendőben már 32 gőzmalom dolgozott, de a három megye között még mindig az utolsó helyen állt Tolna megye gőzmalmaival. 279
