Tanulmányok Tolna megye történetéből 6. (Szekszárd, 1974)

Izsák Lajos: Pártharcok Tolna megyében 1945-1948 • 5

érdekképviseletek alapja a termelőbizottságok és a földigénylő bizottságok egyesítéséből létrejött földmívesbizottságok legyenek. A párt választási programja a magyar demokrácia megszilárdításának és az ország újjáépítésének elengedhetetlen feltételeként jelöli meg a demokratikus nemzeti külpolitikát. A magyar külpolitika alapelveiként az MKP javasolja a szovjet—magyar barátság politikájának folytatását és elmélyítését. Angliával és az Egyesült Államokkal barátságot: a jószomszédi és baráti viszony ápolását a szomszédos államokkal. A nyugati nagyhatalmak délkelet-európai politikájának bírálataként foghatók fel a program azon megállapításai, hogy „az ország függetlensége érdekében vissza kell utasítani minden olyan külföldi beavatkozást Magyarország belügyeibe, mely a demokrácia kiépítésének és megszilárdításának lassítását célozza és a magyar reakciónak nyújt támaszt.

5

'

116 Ezt az állásfoglalást két dolog is időszerűvé tette: az egyik a nyugati nagyhatalmaknak a választásokkal kapcsolatos álláspontja, a másik a magyar—szovjet gazdasági egyezmény aláírását követő nyugati tiltakozás és sajtókampány. Emellett ebben az állásfoglalásban az is szerepet játszott, hogy hazánk a nyugati nagyhatalmakkal már napirenden levő diplomáciai kapcsolatok kiépítésével egyidejűleg el szerette volna érni, hogy ezek a hatalmak a magyar álláspontot támogassák a csehszlovákiai magyarok kitelepítése körüli magyar—csehszlovák vitában.

117 Erre a vitára konkrét utalás is történik, amikor a program hivatalos álláspontként szögezte le azt, hogy a kommunista párt elhatározott szándéka szilárdan visszautasítani „a Szlovákiában élő ősi magyarság kitelepítését célzó csehszlovák politikát." A Kommunista Párt a csehszlovákiai kitelepítési politika elutasítását összekötötte a szomszédos országokban élő magyar nemzetiségű lakosság alapvető érdekeinek védelmével. De ezt a célkitűzést a szomszédos államokkal kiépítendő szoros barátság útján kívánta megvalósítani.

118 A Magyar Kommunista Párt a sikeres magyar külpolitika alapjának a demokratikus belpolitikát tekintette. A demokratikus belpolitika megvalósítása szempontjából döntő kérdés volt a demokrácia megszilárdítása a belső reakció elleni egységes fellépés elsősorban az erős munkás-egységfront megvalósításával. A párt világosan leszögezte, hogy a vallásszabadság biztosítása, a magyar demokrácia és az egyházak közötti együttműködés megteremtése és a család intézményének védelme mellett foglal állást, amely lényeges szempont volt a kibontakozóban levő kommunistaellenes propaganda szempontjából is. A program egyértelműen aláhúzza: „A Magyar Kommunista Párt a nemzeti egység megszilárdításáért küzd, a demokratikus pártok összefogását vallja, a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontért száll síkra. A magyar demokrácia kormányzatát a jelenben éppúgy, mint a jövőben a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontra kell építeni. Ezért fordul a Magyar Kommunista Párt a reakció és a demokratikus pártok reakciós jobbszárnya ellen, melyek a nemzeti egységet a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontot akarják megbontani."

119 Végül a választási program kihangsúlyozza a demokratikus többség megvalósításának szükségességét, amelynek feltétele „a Magyar Kommunista Párt, a munkás-egységfront, a dolgozó nép választási győzelme. Ez az alapja olyan erős, demokratikus kormányzatnak, mely végre tudja hajtani az újjáépítés hároméves tervét, a független, demokratikus, népi Magyarország gyors ütemű felépítését."

120 A Magyar Kommunista Pártnak ezt a programját ismertették és magyarázták a párt szónokai azokon a gyűléseken, csoportos és egyéni beszélgetéseken, amelyeket Szekszárdon, a községekben és falvakban, valamint a különböző 27