Tanulmányok Tolna megye történetéből 6. (Szekszárd, 1974)

Gutai Miklós: Tolna megye egészségügyének története az 1801. és 1831. év között • 207

Hermann János tiszteletbeli főorvos szerint „ ... az epekórságnak fő és legközönségesebb oka a rendetlen és rossz életmód .. "

m Az állandó kiküldöttség pedig úgy vélekedett, hogy a „ .. . keleti epekórság mirigye a tiszta levegő által elnyészik — ellenben a romlott s' tisztátalan gőzzel telt hajlékokban könynyen megül s' tovább terjed .. "

m Ahogy a betegség lényegét illetően is igen megoszlottak a vélemények, a gyógyításban is igen sokféle eljárás volt használatos. Ez késztette Havas Ignácot arra, hogy összefoglalja ezeket és kritikát gyakoroljon felettük, abból a célból, hogy a leszűrt tanulságokat „ ... az igazgató orvos urak zsinórmértékül használják, addig is, míg magok tapasztalatai szerint jobb módot ki nem találnának ..." Havas Ignác, a bizmutot nem ajánlotta, viszont a külső szeszes bedörzsöléseket hasznosnak tartotta. Szerinte, „ .. . Cziegler József módja legnagyobb divatban vagyon a szófogadatlan betegeknél, kik jeges s' etzetes vízzel legnagyobb mértékben megtöltik gyomraikat...", pedig ez igen veszélyes kezelés. A legnagyobb segítséget a kolera jelentkezésekor, az érvágás jelenti, ugyanakkor a tisztifőorvos szerint „ . .. a piotzázás igen alkalmatlan időtöltés". Havas Ignác a legfontosabb és leghatásosabb gyógyszernek az ópium készítményeket (Pulvis Doveri) tartotta, ami valóban a legjobb tüneti kezelésnek tekinthető, a gyakori jó meleg, fűszeres italok fogyasztása, meleg fürdők és borogatások mellett. Végezetül pedig felhívta a figyelmet arra, hogy „el ne feledkezzen az orvos, hogy ebben a nyavalyában a vizeleteszközök nagyon szenvednek, ennél fogva a körösbogár flastromot itten használni esztelenség volna".

m Előszeretettel használták megyénkben a kamillavirág főzetét, amit görcscsillapítóként fogyasztottak.

185 Hermann János pedig a „ ... meleg fürdő, párolás és bedörgölés után a legnagyobb hasznát a köznépnél a torma, liszt, paprika és jó bor etzetből készült kásának látta, melly ha a gyomron 3 óráig volt, a hányást mindenkor megállította".

186 Ezeken kívül a kolera megelőzésére leggyakrabban használt eljárások — a házak tájékának tisztaságáról való fokozott ügyelés, ecet és klórmész külső és belső használata és erős törkölypálinka mértékletes reggeli fogyasztása voltak. A kolera gyógyításában a már ismertetett eljárásokat a kámfor, klórmész és fodormenta és ezek keverékének elfogyasztása egészítette ki.

187 Helytartótanácsi intézkedés alapján megtudjuk, hogy a betegség kialakulásában oki szerepet tulajdonítottak az éretlen vagy a túl érett gyümölcsök fogyasztásának is. Ezért felhívták a vármegyék figyelmét arra, hogy ,„ ... nevezetesen elsősorban a népet vissza kell tartani az éretlen tök, dinnye és uborka élvezetétől, sőt mindezen gyümölcsnek túlságosan érett állapotban való fogyasztásától is. Továbbá a meghűléstől is, amely ebben az évben az időjárás miatt igen gyakori és veszedelmes kimenetelű volt, kiki a maga érdekében a lehető legnagyobb mértékben óvakodjék".

188 Ezek a gyógyító-megelőző eljárások voltak használatosak megyénkben, de országszerte is. Orvosainknak azonban nem sok öröme tellett munkájukban. Nemcsak azért, mert látniok kellett, fáradozásuk ellenére, a járvány alatti magas halálozást, hanem azért is, mert a nép gyakran nem fogadta meg az orvosi utasításokat, sőt bizalmatlanul, ellenszenvesen viseltetett a rajtuk segíteni akaró orvosokkal szemben. Panaszaikat Havas Ignác főorvos foglalta össze 1831. augusztus 15-én kelt és az állandó kiküldöttséghez intézett levelében: „ .. . minden kigondolható, legegyügyübb orvosi rendeltetések is sikertelenek maradnak, mivel a buta, előítéletes köznép az orvoslást el nem fogadja; a török fatalizmus262