Tanulmányok Tolna megye történetéből 6. (Szekszárd, 1974)

Gutai Miklós: Tolna megye egészségügyének története az 1801. és 1831. év között • 207

ismerte és elsajátította az abban az időben Pesten már széles körben alkalmazott védhimlőoltást. Azt a tényt, hogy a megyében az első himlőoltás végzése Babits Mihály nevéhez fűződik, megerősíti és igazolja Szekszárd város elöljáróitól kapott szolgálati bizonyítványa.

90 Az 1817. évben kelt, a himlőoltás jobb megszervezésére tett javaslatait pedig Babits Mihály a következőképpen fejezte be: „ . . .Mindezeket oly hosszadalmasan és oly bátran irnya tsak azért bátorkoszom, mivel én, aki ezen T. Ns. Vgyében 17. esztendők előtt, midőn még a mentőhimlő illyes pártfogásban nem volt, első voltam, aki számossan oltogattam . . "

9i Összefoglaló adatok Tolna vármegyében az 1801/02—2811. év között végzett himlőoltásokról.^ Az oltás évszáma Az oltó személy neve 1801/02 1804 1806 1808 1810 1803 1805 1807 1809 1811 Mosetig András tisztifőorvos 179 1468 3556 26 3440 Babits Mihály tb. tisztifőorvcs 417 1440 41 Stumfell Jakab orvos 89 11 10 21 Chyrurgusok 648 3590 3959 2126 3502 Emellett szól az 1801/02. és az 1803. évről készített statisztikai jelentés is, mely szerint ebben az időben az oltásoknak csaknem a felét Babits Mihály végezte. Rajta kívül, a fenti időszakban még Mosetig András és Stumfell Jakab orvosok, valamint 8 chyrurgus (sebész mester) részesítette a gyermekeket védhimlőoltásban megyénk területén. Az 1804. évi március hó 13-án kelt 5524. számú helytartótanácsi rendelet kibocsájtásával a himlőoltás magyarországi elterjesztése új lendületet kapott. A rendelkezés értelmében a „himlőoltonyozást" az egész országra ki kellett terjeszteni és az ezzel foglalkozó orvosok és tisztviselők felelőssé tétettek az oltások minél jobb megszervezése és végrehajtása érdekében. Tolna vármegyében — sajnálatos módon — éppen ebben az időszakban dominált legjobban az a már leírt személyi ellentét és belső harc, amely több mint egy évtizedig tapasztalható volt a megye egészségügyi vezetésében. És ez a viszály — véleményem szerint — nemcsak a megye egészségügyének múlt század eleji fejlődését, hanem a himlőoltás mielőbbi elterjedését is gátolta. Ennek ellenére szembetűnő az előrehaladás, amely a táblázatból is leolvasható: az 1804. és 1805. évben már 6509 volt megyénk területén az újonnan oltottak száma. Pedig ez a közegészségügyi szempontból nagy jelentőségű és a himlőbetegség megelőzését szolgáló védőoltások alkalmazása, annak hasznának a néppel való megértetése közel sem volt egyszerű feladat. A himlőoltóanyagot minden valószínűség szerint orvosaink eleinte Bécsből szerezték be, később pedig azt a Magyarországon szervezett (1804) oltófőállomás valamelyikétől nyerték. A himlőoltóanyag fenntartása és használ340