Tanulmányok Tolna megye történetéből 6. (Szekszárd, 1974)

Gutai Miklós: Tolna megye egészségügyének története az 1801. és 1831. év között • 207

gyithatók vagy legalább bajaikon könnyebbülést szerezni lehet — 131-nél pedig éppen semmit sem lehet segíteni, de ezek keveset vagy többet látnak — 47 pedig egészen vak és ezeken segíteni sem lehet. Ami a 73 szemészí műtéteire alkalmatos szembetegek és vakok felfogadását illeti, ez legczélszerübben itt Szexárdon a Ferencz kórházban történhetik, — itt 2 nagyobb teremben 24 ágynak helye vagyon s így egyszerre is annyi szembeteg bevehető .. "

70 A himlőjárvány leküzdésére irányuló törekvések A himlőbetegség Magyarországon és az egész világon évszázadokkal ezelőtt rettegett, nagyon gyakran halállal végződő fertőző betegség volt. Jelentőségéből — eltekintve az európai, észak- és közép-amerikai kontinenstől — tulajdonképpen ma sem vesztett, mert a világ nagyobb részében még ma is éppen olyan fenyegető veszélyt jelent, mint valaha hazánkban volt. A közlekedés és az idegenforgalom fejlődése következtében pedig fokozódott a fertőzés lehetősége.

71 A XIX. század második felében Európa legtöbb országában és ÉszakAmerika nagyobb területén bevezetett kötelező himlő elleni védőoltások eredményeként lényegesen csökkent a himlős megbetegedések száma. Manapság pedig a himlőjárvány ezen kontinenseken gyakorlatilag megszűnt. Azokon a földrészeken azonban (Ázsia, Afrika, Dél-Amerika), ahol a himlőoltások alkalmazása nem vált általánossá, vagy a himlőoltási kötelezettséget nem veszik szigorúan, ott még ma is pusztít ez a szörnyű betegség. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) jelentése szerint az 1962. és 1969. év közötti hét esztendő alatt Afrikában 112 730, Ázsiában 556 393, Dél-Amerikában 36 246 himlőesetet jelentettek. Ugyanezen idő alatt az európai kontinensen 335, Észak- és Közép-Amerikában pedig mindössze egy himlőbetegség fordult elő.

72 Ennek a betegségnek a halálozási arányszáma még ma is kb. 25 százalék. A járványos megbetegedések története — így a himlőé is — mindig élénken foglalkoztatta az orvosokat. Hazánkban is számos orvostörténeti munka tárgyát képezték a himlő megelőzésére irányuló törekvések. Ezekben a közleményekben Tolna megyére vonatkozó adatok nem találhatók. Részletes és rendszeres levéltári kutatás alapján, ebben a fejezetben célomnak tekintem a himlőoltás Tolna megyei bevezetését ismertetni. Ezt megelőzően azonban — a dolgok jobb megérthetősége kedvéért — szükséges a himlő járvánnyal kapcsolatos általános ismeretekkel foglalkozni. A világon az első himlőjárvány helyét és idejét pontosan meghatározni nagyon nehéz, csaknem lehetetlen feladat. Több orvostörténeti munka utal arra, hogy a himlőt már az ókori Indiában, Kínában, Egyiptomban ismerték. Ezeket az adatokat megerősítő és minden kétséget kizáró bizonyítékok azonban nem ismeretesek.

73 A himlő, minden valószínűség szerint, Afrika belsejéből kiindulva terjedt el a világon. A járványt 572 táján a Mekkát meghódítani szándékozó abesszin harcosok terjesztették ki Arábiában (elefántháború), ahonnan a megbetegedés, kereskedők és katonák közvetítésével hamarosan átterjedt Európa déli országaira, évszázadokon keresztül meg-megismétlődő, pusztító járványokat okozva#

73 74 75 235