Tanulmányok Tolna megye történetéből 6. (Szekszárd, 1974)
K. Balog János: Vádirat helyett (A fehérterror Tolna megyében) • 161
Hol hamisította meg Vendel a történelmet? Ott, ahol a tömeges kommunistaellenességről és a népítéletről beszél. Hiteles dokumentumokkal, vagy hitelt érdemlő forrásokkal nem támasztotta alá állítását. Nem tette, mert nem is tehette, ilyen adatok nem léteznek. Az alábbiakban pontokba szedve fogalmazzuk meg a Vendel-féle féligazságokból adódó történelemhamisítást. 1. Nem kétséges, hogy nagy tömeg jelent meg a kommunisták ellen rendezett nagygyűlésen. Ennek magyarázata a következő: ott jelölték ki a gyűlés színhelyét, ahol vasárnap az emberek a mise után elbeszélgettek, rokonokkal találkozni szoktak, vagy pedig a mise utáni közérdekű közleményeket szokták meghallgatni. Az emberek ezen az augusztus 10-i vasárnap délelőtt is az évszázados hagyományoknak, a kialakult szokásnak megfelelően mentek oda, s nem azért, hogy a téren kommunistaellenes népítéletet mondjanak. A széles körű, a több mint másfél évtizedes kutatómunka egyetlen olyan hiteles dokumentumot nem eredményezett, amely bizonyítaná: a város lakossága a gyűlést megelőző napokon tudott volna arról, hogy augusztus 10-én a szokásos közérdekű hírszolgálat helyett népítéletet tartanak. 2. Ha valóban oly nagy volt a kommunistaellenesség, mint amilyenről Vendel ír, akkor miért váratott magára hat napig a „népítélet"? Már jóval előbb igen kedvező alkalom adódott volna a lincseléshez. Pl. augusztus 4-én délután, amikor a direktórium tagjait letartóztatták. Több száz ember jelenlétét mutatják a korabeli fényképek, 17 amelyeket akkor készítettek, amikor a letartóztatottakat a megyeházáról átkísérték a törvényszéki fogházba. Ott a foglyok a szekszárdi tömegek keze között voltak, azok sorfala között vonultak végig. Lélektanilag ekkor lett volna indokoltabb a „népítélet", akkor, amikor nem sokkal előbb a katolikus körből elindult ellenforradalmárok csoportja attól tartott, hogy a megyei intéző bizottság esetleg fegyverrel fog védekezni. A szekszárdi „tömegek" 4-én délután a vármegyeháza falánál végezhettek volna velük, ha a kommunistaellenesség oly nagymérvű lett volna. Ez nem következett be! Nem, mert ehhez nem volt meg az a feszült légkör, amelyben oly könnyen ki lehet mondani — a halált! Ezt a feszült légkört mesterségesen meg kellett teremteni. 3. A templomból kitóduló tömeg augusztus 10-én miért nem ment azonnal a fogházhoz a kommunistákért, miért kellett mintegy félórás kommunistaellenes hecckampányt produkálni Vértessynek, az ellenforradalmi tisztnek? Azért, mert a tömegnek szándékában sem volt a „népítélet". S a Vértessy-féle uszítást követően is csak a tisztek u t á n 17 / a mentek a kíváncsiskodók a fogházhoz. 4. Miért kellett kommunistaellenes hecckampányt produkálnia augusztus 17-én Haidekker Károly csendőr főhadnagynak és Pethes László volt főispánnak, ha a szekszárdi polgárság „elemi erővel követelte a kommunisták kivégzését"? 18 Miért kellett az olyan gyűlés, amelynek — Haidekker szavaival élve — egyetlen célja: „Vázolni a kommunista uralom káros hatását s annak borzaimait", 19 ha enélkül is elemi erővel tört fel a Magyar Tanácsköztársaság vezetői ellen a kommunistaellenesség? 5. Vendel azt állítja, 20 hogy a templom lépcsőin álló Vértessy Károly főhadnagy „a letartóztatottak névsorát felolvasta és kérdezte, hogy kinek a felakasztását követelik. 169
