Tanulmányok Tolna megye történetéből 6. (Szekszárd, 1974)

Szenczi László: A párt művelődéspolitikájának megvalósulása Tolna megyében • 113

lyeztette. Ezért áttértünk a szakmacsoportos oktatásra és a heti 2 órás gyakorlati foglalkozásokra. A szakmai képzést nyújtó középiskolák aránya

28 1966-ban 22,4%. Bebizonyosodott, hogy helytelen az egy szakmára való képzés, nem találkozik a tanulók érdeklődésével, nem igazodik a termelés gyors változásaihoz

) drágább is, hosszadalmasabb is a hagyományos szakmunkásképzésnél és a végzett tanulóknak csak kis százaléka tud a szakmában elhelyezkedni. Az a gondolat és gyakorlat viszont, hogy a középiskolás tanulók is vegyenek részt közhasznú társadalmi munkákban és a termelésben, találkozott a szülők és tanulók igényével. Ellenérzést csupán az váltott ki helyenként a szülőkben, tanulókban, hogy a munkaoktatás során nem szocialista elemekkel kerültek szembe (szervezetlenség, perspektíva nélküli munka stb.). A középiskolákban a korszerű műveltség elve megvalósításának helyzete rosszabb, mint az általános iskolákban, mert itt a tanterv később jelent meg, ellentmondás adódott a tanterv, tankönyv és régi módszerek között. így sok a formális tudás, alacsony az alkalmazás színvonala. A középiskolások neveltsége összességében kedvező.

29 Egészséges politikai légkör uralkodik iskoláinkban, a nevelői ráhatások, a KISZ-mozgalmi tevékenység kedvezően formálja az ifjúságunkat. „Érzelmileg a miénk, élményeik, tapasztalataik a mi rendszerünkhöz fűződnek. A múlt ismeretének hiányából és tapasztalatlanságából néha negatív jelenségek is következnek náluk, pl. illúziók a nyugati életformákról." Mindezek mellett iskolai nevelésünk néha nem elég életközei: nem elemzi kellő gondossággal azokat a hatásokat, amelyek ifjúságunkat érik, megelégszik gyakran általános megállapításokkal, nem készíti elő ifjúságunkat elég tudatosan a negatív jelenségekkel való találkozásra. Gyakran érzelemszegény is. A jelentés rámutat a szakmunkásképzés rossz feltételeire (tanteremhiány, 60%-os tanári ellátottság, pedagógiai képzetlenség, a sok bejáró tanuló, gyakorlási lehetőségek hiánya stb.). A mezőgazdasági szakmunkásképzésben egyes tsz-ek szemléletét kell formálni, feloldani elzárkózásukat a szakemberek igénylésével, fogadásával szemben. Pedagógusainknál nőtt a szocialista tudatosságuk, fejlődött világnézetük, pedagógiai tudásuk, maguk is átalakultak a reform során. Munkájukért elismerést érdemelnek. A megyei pártbizottság ezután meghatározza a további feladatokat, melyeket a megyénk jellegének megfelelően szab meg a kulturális munka számára. Abból indul ki, hogy megyénk mezőgazdasági jellegű és az is marad még hoszszabb távon. Az iskolarendszer szerkezetét ezért ennek megfelelően kell alakítani, munkaerő-szükségletét így kell figyelembe venni. A további fejlesztéseknél jobban figyelembe kell venni a népgazdaság teherbíróképességét. Különös hangsúllyal szabja meg a körzeti iskolák további erősítését mind anyagi, tárgyi, személyi feltételeit, mind tartalmi munkáját illetően. Feladatul szabja a szakmunkásképzés feltételeinek javítását, tiszta profilú szakközépiskolák kialakítását, az esti és levelező oktatás tartalmi fejlesztését, a tanulmányi fegyelem megszilárdítását, a fizikai dolgozó szülők gyermekeinek hatékonyabb segítését, a nevelőmunka hatékonyságának további fokozását, a nevelőtestületek eszmei-politikai, pedagógiai egységének kialakítását és megszilárdítását. 146