Tanulmányok Tolna megye történetéből 6. (Szekszárd, 1974)

Szenczi László: A párt művelődéspolitikájának megvalósulása Tolna megyében • 113

A pártkongresszus rámutatott arra, hogy napjainkban a fő jelszó a kulturális forradalom megvalósítása érdekében kulturális tömegmozgósítást végrehajtani, biztosítani a kultúra tömegjellegét. A kulturális tömegmozgósítást elsősorban az üzemi munkások körében kell folytatni, de hasonló jelentőséggel bír a parasztság körében végzett kulturális nevelőmunka is. A mezőgazdaság fejlesztése, a mezőgazdaságban a szocialista vonások erősítése fokozottabban igényli a parasztság tudatformálását. Megyénk helyzete különösen megköveteli a falusi kultúrmunka fejlesztését. Fontos feladatként jelölte meg a kongresszus az értelmiség és a fiatalság körében végzett további kulturális nevelőmunkát. Feladatul jelölte meg a köznevelésünk javítását, oktatási rendszerünk reformjának kidolgozását és megvalósítását. A kongresszusi határozat rámutat arra, hogy a helyes pártirányítással kibontakozó kulturális munkával biztosíthatjuk az eszmei, ideológiai harc sikerét, a dolgozók tudatának szocialista átformálását, a revizionista, a nacionalista, a szektás és más ellenséges nézetek leküzdését. Mindezek figyelembevételével dolgozta ki a megyei pártbizottság az 1960—65. közötti időszakra szóló 5 éves művelődési programját. (MSZMP MB. Archívum 1. fond 1 őrzési egység 1961.) A program már magasabb szintű feladatokat tűz a kultúrforradalom munkásai elé a munkásosztály és parasztság kulturális nevelésében. Hangsúlyozza a munkások felelősségének fokozását a kultúrmunka iránt, a felnőttoktatás további kiszélesítését, az otthonuktól távol dolgozó munkások kulturális ellátásában a tartalmi munka megjavítását. Konkrétan megjelöli Szekszárd, Dombóvár, Paks, Tolna, Máza, Nagymányok, Váralja, Simontornya, Bátaszék, Dunaföldvár kulturális fejlesztését. A falusi kulturális nevelőmunka feladataként az egységes, paraszti osztály kialakulásának segítését, a termelőszövetkezetek gazdasági, politikai megszilárdítását, a szocialista vonások erősödését, a dolgozók tudatának formálását, az általános és szakműveltség emelését tűzi ki. Ennek megvalósítása érdekében a falusi kultúrmunka középpontjává kívánja tenni a kultúrotthonokat. A program hangsúlyozza a falusi kultúrmunka tömegméretűvé fejlesztését a társadalmi és egyéb szervezetek (Hazafias Népfront, KISZ, nőtanács, MSZBT, MÉSZÖV stb.) tömegmozgósító erejével. Hangsúlyozza a különböző szervek által végzett kultúrmunka koordinációját. Hangsúlyozza, hogy az értelmiség körében végzett világnézeti munkát továbbra is különös gonddal kell végezni, legfőképpen a pedagógusok körében. A program az ideológiai oktatás színvonalának emelését, a munkások, parasztok és értelmiségiek kapcsolatának további elmélyítését, a kulturális intézmények pártirányításának, a kommunista értelmiségi pártcsoportok aktivitásának fokozását tűzi feladatul. A közoktatás legfőbb feladataként az alsó és középfokú oktatás terén az iskolareform végrehajtását jelöli meg. Ezzel kapcsolatban megszabja a konkrét megyei teendőket. Erről a későbbiekben kívánunk szólni. A népművelés terén az ötéves pártbizottsági program ugyancsak a tartalmi munka továbbfejlesztését tűzi ki. Az ismeretterjesztésben a politikai és természettudományos, az agrártudományi és műszaki előadások arányának javítását szabja feladatul. A színjátszásban tovább kell javítani a műsorpolitikát, nagy gondot kell fordítani a belső nevelőmunkára, a vezetés színvonalának emelésére. 140