Tanulmányok Tolna megye történetéből 6. (Szekszárd, 1974)

Szenczi László: A párt művelődéspolitikájának megvalósulása Tolna megyében • 113

A kulturális élet tisztulását a legnagyobb mértékben az segítette, hogy a felszabadulás után először került sor a szocialista művelődéspolitika alapjainak kidolgozására; az MSZMP KB közzétette a művelődéspolitika irányelveiről szóló határozatát 1958. július 25-én. A határozat értékelte a felszabadulás utáni időszak nagy kulturális eredményeit, de szembenézett a párt hibáival is és meghatározta a jövő feladatait. Mindenekelőtt a világnézeti nevelés fontosságára irányította a figyelmet: a marxista ideológia hatásosabb terjesztésére, s az eszmei harcra a polgárikispolgári nézetek ellen („harmadik utas" felfogás; nacionalizmus; burzsoá objektivizmus; „politikamentes" álhumanizmus; formalizmus; revizionista fertőzés). Arra hívta fel a figyelmet, hogy az ellenséges nézeteket le kell győzni, eszmeileg szét kell zúzni. Hangsúlyozza a szocialista világnézet hadállásainak szakadatlan erősítését a művelődés minden ágában. A munkásosztály és a parasztság nevelésének hangsúlyozása mellett fontos feladatként jelölte meg a nem marxista értelmiség átformálását eszmei meggyőzéssel és a szocialista építés gyakorlatába való fokozottabb bevonásukkal. Hangsúlyozva, hogy az értelmiség átformálódását segítő szellemű bírálatokkal is elő kell mozdítani, vigyázva arra, hogy ez ne váljék személyi üldözéssé vagy éppen megbélyegezéssé. Az irányelvek különös gonddal foglalkozik az ifjúság marxista szellemű nevelésével. Megállapítja, hogy az ifjúság világnézeti-erkölcsi nevelésében súlyos bajok mutatkoznak. Az ellenforradalom fejlődését visszavetette; a nacionalizmus, sovinizmus, irredentizmus, szemitizmus rombolása jelentkezett. Kommunista szellemű és világnézetű, művelt, erkölcsös ifjúság nevelésének feladatát tűzi ki. Ennek érdekében meg kell ismertetni vele a marxizmus—leninizmust, ki kell formálni a szocialista erkölcsöt gondolkodásmódjában, érzés világában, magatartásában; el kell sajátítania a korszerű ismereteket. Jellemét úgy kell formálni, hogy erősödjék a szülők, a felnőttek iránti tisztelete, hazaszeretete, munkaszeretete, becsületessége, a társadalmi tulajdon megbecsülése, a szocializmusért való odaadása, felelőssége. Mindezek érdekében a munkára nevelés pedagógiai és erkölcsi jelentőségét hangsúlyozza. Az irányelvek foglalkoznak a pedagógusok és a párt kapcsolatának megszilárdításával. Hangsúlyozza a bizalom légkörének kialakítását, további erkölcsi és anyagi megbecsülésük, szakmai-pedagógiai-ideológiai továbbképzésük szükségességét. Fejlődésük meggyorsítását tűzi feladatul. Hangsúlyozza a szülők nevelőmunkáját is, mert a pedagógusok nélkül nem tudják megoldani feladataikat. A kettős nevelés megszüntetését és az egyértelmű szocialista nevelést tűzi ki feladatként számukra. A kulturális élet elsőrendű feladataként jelöli meg az ifjúság nevelésének ügyét, melyet az egész társadalmunk közgondolkodásának, törődésének középpontjába kell állítani. Foglalkozik az oktatásügy szükséges reformjával is, megállapítja, hogy felül kell vizsgálni az általános és a középiskolákban és a követelményeknek megfelelően át kell alakítani, ki kell egészíteni az általános műveltség hagyományos tartalmát a gyakorlati műszaki oktatás bevezetésére és kiszélesítésére való tekintettel. További fontos feladatként jelöli meg: az iskolák és üzemek kapcsolatának kiépítését, az iskolák ellátását felszerelésekkel, a tankötelezettség biztosítását, a 8 osztály elvégzése feltételeinek biztosítását. A szakrendszerű oktatás további szélesítését, az egész középiskolai rendszer szerkezetének felülvizsgálását. Biztosítani kell a munkásosztály általános és technikai műveltségé134