Tanulmányok Tolna megye történetéből 6. (Szekszárd, 1974)

Szenczi László: A párt művelődéspolitikájának megvalósulása Tolna megyében • 113

Még ugyanebben az évben május 28-án jelenik meg az MSZMP Ideiglenes KB Intéző Bizottságának tájékoztatója az egyetemi és főiskolai iskoláztatással kapcsolatos határozatról. Ez foglalkozik a felvételeknél figyelembe veendő feltételekkel, s megállapítja, hogy „a tanulmányi eredmények, képességek mellett a származásukat és politikai magatartásukat, népi demokráciához való hűségüket is figyelembe kell venni". Előírja, hogy 50% legyen az I. éves hallgatók között a munkás és paraszt tanulók aránya. Meghatározza azoknak a körét is, hogy kiket nem szabad felvenni egyetemekre, főiskolákra (osztályidegenek), ezzel párhuzamosan előnyt biztosít a felvételnél a munkásmozgalomban, a szocialista építésben és védelmében kimagasló érdemeket szerzett személyek gyermekei számára. Azok is előnyt élveznek

s akik előzőleg már termelőmunkában vettek részt. Előírja, hogy a felvételi bizottságokban az MSZMP és KISZ képviselőinek hatékonyabb részvételét kell biztosítani. Jelentős segítséget nyújt a kulturális kibontakozáshoz az MSZMP 1957. június 27—29-i Országos Értekezlete, amely megállapítja, hogy az ellenforradalom soviniszta, nacionalista demagógiával zűrzavart teremtett és nagyfokú színvonalsüllyedést okozott az oktatás, valamint a tudományos és művészeti élet csaknem valamennyi területén... A burzsoázia itt is a kapitalista restaurációra tört... igyekezett megsemmisíteni a proletárdiktatúra eredményeit. Ezért a pártértekezlet úgy határoz, hogy: 1. Politikailag és szakmailag meg kell erősíteni a párt- és államvezetés hadállásait, eltávolítva a kulturális élet kulcspozícióiból az ellenforradalmi elemeket 2. ... A személyi kultusz és a dogmatizmus káros jelenségeitől megszabadult marxista társadalomtudomány tárja fel gazdasági, politikai életünk alapvető kérdéseit, tegye széles körben általánossá a marxizmus—leninzmus tanításait biztosítva ily módon a dialektikus és történelmi materializmus fokozott behatolását az egyes szaktudományokba is. 3. Az oktatási munkánkban a tanulmányi fegyelemért, az ifjúság körében tapasztalható klerikalizmus, nacionalizmus kiküszöböléséért folytatott harc mellett az eddigieknél nagyobb figyelmet kell fordítanunk a pedagógusok politikai nevelésére, társadalmi szerepük növelésére. 4. A felsőfokú oktatásban nagy gondot kell fordítanunk a hallgatók felvételének politikai szempontjaira, a felvett hallgatók szakmai és világnézeti nevelésére ... A párt ezen az értekezleten kiadta a jelszót: „erősíteni a párt hadállásait tudományos és kulturális életünkben is, fokozni a marxista—leninista tanítások tisztaságáért folytatott harcot... Ezt követően a párt vezető szervei határozatot hoztak a helyzet rendezésére, s az ellenforradalmi erők kiszorítására az irodalomban, a könyvkiadásban és a sajtóban. IV. A KULTURÁLIS KONSZOLIDÁCIÓ MEGSZILÁRDULÁSA 1957—58. tanév második felében megkezdődik a differenciálódás időszaka. Kulturális intézményeinkben a jobboldali elemek elszigetelődtek. Bonyhádon, Dombóváron, Pakson, Szekszárdon, Tamásiban és Tolnán megerősödtek a kommunista értelmiségi csoportok. 132