Tanulmányok Tolna megye történetéből 6. (Szekszárd, 1974)

Izsák Lajos: Pártharcok Tolna megyében 1945-1948 • 5

27—29-e között került sor. (Lásd: a választások lebonyolításáról 1947. július 19-én megjelent végrehajtási rendeletet!) Valamint: TmL: Főispáni iratok: 516—1947. 284. A kizárás ellen kb. 300 000 fellebbezés érkezett. Szabad Nép, 1947. augusztus 17. 285. Szabad Nép, 1947. augusztus 17. 286. A rágalmak által kiváltott félelem az esetleg közömbös rétegeket is aktivizálta. Ehhez járult az ellenzéki pártok — sokszor programba iktatott — választójogi törvény ellenes hadjárata, valamint az előforduló túlkapások hatása, s mindennek eredményeként a vártnál jóval magasabb volt a reakció aktivitásának foka. Nagy Ferenc: i. m. 110—115. 1. 287. Népszava, 1947. augusztus 12. és 13. számai, Ries István soproni beszéde, ill. Szakasits Árpád aug. 13-ai cikke. 288. A polgári szavazatok megnyeréséért való küzdelemben minden párt részt vett az MKP kivételével. Az SZDP és a volt kisgazdapárti Balogh István által vezetett Független Magyar Demokrata Párt közti éles sajtópolémiának is ez volt egyik fő oka. Mindkét párt az FKGP-ből leváló polgári szavazatokat is meg akarta szerezni. Magyar Nemzet, 1947. július 22., augusztus 2. 289. Kis Üjság, 1947. augusztus 29. 290. Rákosi Mátyás: A fordulat éve. Szikra. Bp. 1948. 124., 144—145. 1. 291. Ellenzék — A Magyar Függetlenségi Párt lapja — 1947. augusztus 30. 292. PIA: 274—21/113; Tolnamegyei Hírlap, 1947. aug. 16. 293. A Polgári Demokrata Párt 48 pontja. „Vissza a Kossuthi demokráciához!" Felelős kiadó: dr. Kabakovits József. Bp. 1947. PIA: 274—21/113. Balogh Ferenc megyei propagandista 1947. augusztus 27-i jelentése a választói gyűlésekről. 294. Szabad Nép, 1947. augusztus 17., 30. 295. Az MKP kezdeményezésére már május 12-én szakemberekből és a demokratikus pártok 2—2 kiküldöttjéből újjáalakították a 3 éves tervbizottságot. „A megyei 3 éves tervet — amelyben többek között 32 község villamosítását is előirányozták — a legsürgősebben el kell készíteni, illetve be kell fejezni. Minden zavaró momentumot ki kell küszöbölni, amely akadályozhatja a munkát" — követelte az MKP. Tolnamegyei Néplap, 1947. június 18. Az MKP választási előkészületeire lásd: PIA: 274—16/227. A megyei bizottság jelentései a választások előkészületeiről. A választások megyei lezajlásának és értékelésének felvázolásánál saját kutatásaimon kívül támaszkodtam K. Balog János: „Az 1947. évi országgyűlési választások Tolnamegyében" c. kéziratára. ELTE Bölcsészettudományi Karának Könyvtára. 296. TBA: 23—1; 23—2. 297. TBA: 23—2. Az MKP-nak sikerült azt is elérnie, hogy a megye 307 összeíró bizottsága, ill. szavazőköre közül 127 helyen volt kommunista elnök, 79 helyen helyettes elnök és 94 helyen jegyző. A hét központi összeíró bizottságból 5 elnök, 2 helyettes elnök és 3 jegyzői tisztséget kapott az MKP. PIA: 274—16/227. 298. A megyei bizottság a politikai munka jobb megszervezése és irányítása érdekében a járásokat kisebb körzetekre — 5—5 községre, ill. falura — bontotta. Községcsoportonként egy-egy személy irányította a politikai munkát, akit választási felelősnek neveztek. E felelősök közül többen a pártközpont megbízásából érkeztek Tolna megyébe. Részükre hetenként egyszer a járási székhelyeken összevont megbeszéléseket tartottak. TBA: 26—6. 299. TBA: 23—2. 300. TBA: 23—6., 23—3., 23—4. 102