Tanulmányok Tolna megye történetéből 6. (Szekszárd, 1974)

Izsák Lajos: Pártharcok Tolna megyében 1945-1948 • 5

242. PIA: 274—16/227. 243. PIA: 274—16/227. és Tolnamegyei Néplap, 1947. jan. 11. 244. TmL: A vármegyei NB január 15-i ülésének jegyzőkönyve. 245. Tolnamegyei Világosság, 1947. január 28. Tolnán január 24-én nagygyűlésen tiltakoztak az összeesküvés ellen, Nagymányokon január 11-én tartott az MKP és SZDP közös pártnapot, ahol elítélték az összeesküvést, Bonyhádon a két munkás, párt január 14-én közös pártnap keretében foglalkozott a kérdéssel és elítélte az összeesküvést. Szekszárdon az MKP és SZDP szervezetei január 18-án közös aktívaülésen hallgatták meg Rákosi és Szakasits rádióbeszédét, amely után követelték az összeesküvők megbüntetését. Tolnamegyei Néplap, 1947. január 25. „Szekszárd megyei város Nemzeti Bizottsága február 11-én ünnepli meg a Magyar Köztársaság kikiáltásának egyéves évfordulóját a vármegyeház nagytermében. A gyűlés Szekszárd népének állásfoglalása lesz a köztársaságellenes összeesküvés ellen" — olvasható a megyei sajtó „A köztársaság ünnepe" c. cikkében. Tolnamegyei Néplap, 1947. február 1. 246. Tolnamegyei Néplap, 1947. február 1. Tudósítás a Kisgazdapárt 1947. január 20-án Nak községben tartott gyűléséről, valamint: TBA: 23—41. 247. TBA: 23—1 és PIA: 274—16/227. 248. A Tolnamegyei Néplap 1947. március 26-án közli Szenté főispán letartóztatásának hírét. 1947. április 2-án már a lap is közli, hogy „A Magyar Közösség tagja volt Szenté László", — Az alispán 1947. április 1-i jelentésében ugyanakkor megjegyzi, hogy „A napilapok és a rádió hírt adott Szenté László főispán lemondásáról és őrizetbevételéről. A vármegye közönsége erről hivatalos értesítést ezideig nem kapott." TmL: Főispáni iratok: 1—1947. 249. PIA: 274^-16/227. 250. PIA: 274—15/87. 251. Szenté László letartóztatása után a miniszterelnök dr. Kertész Endrét, Baranya vármegye főispánját bízta meg ideiglenesen a főispáni teendők ellátásával. Tolna megyei Néplap, 1947. április 10. Tolna Megyei Kis Újság, 1947. ápr. 19. 252. A Tolnamegyei Világosság 1947. ápr. 3-án már értesíti a megye közönségét, hogy Nagy Ferenc miniszterelnök kinevezte Vesztergombit főispánná. A Tolnamegyei Kis Űjság 1945. április 5-i száma még csak jelzi, hogy „Előreláthatólag Vesztergombi József kisgazdát nevezi ki a miniszterelnök Tolnavármegye főispánjává." 253. Tolnamegyei Néplap, 1947. május 24. A baloldali erőknek sikerült azt is elérni, hogy az SZDP jobboldalához tartozó Kelesy Dezső alispán is 1947. április végén kikerült az alispáni székből. Tolnamegyei Néplap, 1947. ápr. 23. 254. PTI. Arch.: 274—16/227. Ezt megelőzően már a központi járás MKP-titkárának egy 1946. december 27-i jelentésében van szó arról, hogy „Mőzsön a Szabadság Pártot kezdik élesztgetni", azonban hivatalos formában a cikói zászlóbontás jelentette a létezését a megyében. TB. Arch.: 23—3. 255. Tolnamegyei Világosság, 1947. április 3. Cikón azonban a tagok legnagyobb része az NPP telepes tagjaiból verbuválódott. Maga a helyi pártelnök jegyezte meg: „Most már megszűnt Cikón a Parasztpárt". Lábady Nusser egyébként valóban német nemzetiségű volt. PIA: 274—16/227. 256. TBA: 23—3., valamint PIA: 274—16/227. 257. PIA: 274—16/227. 258. PIA: 274—16/227. 259. Tolnamegyei Néplap, 1947. április 23. 260. Tolnamegyei Néplap, 1947. március 26. 100