Tanulmányok Tolna megye történetéből 6. (Szekszárd, 1974)

Izsák Lajos: Pártharcok Tolna megyében 1945-1948 • 5

reformtörvény értelmében, vagyonelkobzásra voltak ítélve. Németkér példája azonban nem volt általános a német lakosságú falvak körében. Bikácson — amelynek lakói nagyrészt ugyancsak németek voltak — április 12-én alakult meg a pártszervezet és a lakosság örömmel vette tudomásul.

20 A pártszervező munkát nehezítették egyes megyei vezetők lépései is. Klein Kálmán, aki igen nagy érdemeket szerzett a pártnak a közigazgatás megszervezése és az élet megindítása terén, amelynek következtében nagy tekintélye volt a megyében; 1945 tavaszán átlépett a Szociáldemokrata Pártba. Más vezetők pedig a hatalmat kezükben érezve rosszul értelmezték a párt politikáját, diktatórikus módszereket is alkalmaztak. Erre utal Miklós István körzeti titkár — aki komoly érdemeket szerzett a Horthy-korszakban, bátor kommunista magatartása miatt több évig ült börtönben, részt vett a spanyol polgárháborúban — 1945 elején tanúsított magatartása is. Áprilisban több levelet írt Rákosi Mátyásnak, utasításokat kért tőle, mert nem bízott a megyei vezetőkben, akiket szerinte: „A legkisebb bolseviki tudás és akarat, bolsevikakarat nem irányít. Tevékenységükben csak ártanak. Nagy előszeretettel veszik körül Dulin barátunkat (a Kisgazdapárt egyik megyei vezetője volt — I. L.) és a szociáldemokratákat, épp úgy mint aki kétkulacsos alkalmazkodó politikát folytat... Magáról a kémek, az összeesküvők, a nyilas és reakciós egyénekről írásban nem akarok beszélni, akiket eddig letartóztattam különböző községekben nagy számot tesz ki. Egy sereget munkaszolgálatosnak vonultattam be, de azokat sajnos hazaengedték."

21 Más jellegű problémákkal is szembe kellett nézni a pártszervezetek megszervezésénél. Dunaföldváron például, ahol április 1-én a pártnak már 100 tagja volt nehezítette a munkát az a tény, hogy ,,... a vezetők kicsinyes anyagi és erkölcsi nyereségekről nem tudtak lemondani és abból személyes differenciák támadtak, ami a mozgalom rovására ment."

22 Ebben az időben a megye MKP-szervezeteit a szekszárdi városi pártvezetőség — Karászi Ferenc, Szabó Ádám, Szőke János, Scherer Sándor, dr. Kaszás Miklós, majd május végétől Karászi helyett Prantner József — irányította, amely a megyei, a városi és a központi járási pártbizottság funkcióját is együttesen látta el.

23 A megye más járásaiban szintén a járási székhely alapszervezetének vezetősége alkotta a járási pártbizottságot. A vármegyei titkárság 1945. május 31-én alakult meg, tagjai lettek: Tóth Lajos, Beregszászi Sándor, Prantner József és dr. Kaszás Miklós.

24 A pártszervező munka eredményeként — ha nem is gyors ütemben — a pártszervezetek és a tagok létszáma is emelkedett. 1945 júniusában a megye 108 községe közül már 67-ben volt pártszervezet. Járásonként a tagok száma a következő volt:

25 Járás neve Tagok létszáma Központi járás és Szekszárd város 502 Völgységi járás 457 Tamási járás 368 Dombóvári járás 290 Simontornyai járás 324 Dunaföldvári járás 564 ÖSSZESEN: 2505 10