Tanulmányok Tolna megye történetéből 5. (Szekszárd, 1974)

Holub József: Az újjáépítés megindulása Tolna megyében a török kiűzése után 1686-1703-ig • 5

1700 augusztusában egy kisebb alakulat elhelyezéséről tárgyalt a közgyűlés: Dombon 3 közlegényt helyeztek el, Tolnán a kapitányt, a furirt és 6 közlegényt, Iregen egy káplárt és 2 közlegényt, Győrén, Medinán és Szekszárdon pedig 2—2 közlegényt szállásoltak el. Az 1701. januári közgyűlésen azonban csak az illető század tisztjeit osztották el, — a kapitány Pincehelyre, a hadnagy Tamásiba, a zászlós és a strázsamester Simontornyára került, — a többiek dislocatióját a Petraschból, a h. alispánból, a jegyzőből és a perceptorból álló bizottságra bízták." Az 1701. februári közgyűlés a Guttenstein-ezred 3 századának elhelyezéséről így határozott: 1 kapitány Bölcskén, a vicekapitány Madocsán, a zászlós a közlegényekkel Földváron; 1 kapitány Tolnán, a vicekapitány Pakson, a zászlós a közlegényekkel Szekszárdon; 1 kapitány Nyéken, a vicekapitány Őcsényben, a zászlós a közlegényekkel Pilisen kap helyet.

100 Közelebbit az elszállásolásnál folytatott gyakorlatról egy 1702-i közgyűlési határozatból tudunk meg. Ekkor a kapitányt a simontornyai uradalomban szállásolták el, a többieket pedig úgy osztották el a falvakban, hogy minden 10 lakosra esett egy közlegény; meghagyták azonban a főbíráknak, hogy legyenek tekintettel Varsád, Gyönk, Pincehely. Ireg, Tengőd, Tamási és Ozora helységekre, mert ezeken a helyeken ebben az esztendőben már nagyon sok beszáll ásolás történt.

101 2. Az elszállásolt katonák élelmezése A beszállásolt katona a gazdával együtt lakott; tőle kapoH fekvnhelvnt. tnkarőt és fűtést s világítást, de ő főzte meg neki a kapott busát is s készített belolp lovost. vagy hozzá főzeléket. Ezt nevezték scilgamunrnn'k. vnervis mindazt, amit a gazda adott a katonának. „Katonák tartásokra rendelet fa. gyertya s holmi apróságok", — mondja Páriz Pápay a Glossariolumában. Természetesen az elszállásolás nem azt jelentette, hogy a katona külön helyiséget, fűtést és világítást kapott, mert együtt lakott a gazdájával, de ezért a salgamumért a jobbágy napi 1—2 krajcárt kapott.

102 Az ember porció napi 1 font marhahús és 2 font kenyér volt.

103 Ennél többet nem volt szabad követelniök. mert az már excessus számba ment. Hasonlóképp nem követelhettek maguknak bori sem a gazdától. Ezért utasította az excessusok összeírására kiküldött főbírákat az 1700. márciusi közgyűlés, hogy arra nézve is nyomozzanak, vajon az 1 font húson és a 2 font ksnyéren kívül nem kapott-e többet a katona, s vajon nem ivott-e bort is, ha igen, mennyit.

10

'

1 Érdekes az az elszámolás, amelyet a Salm-ezred négy századának húsfogyasztásáról készített az élelmezési tiszt 1696. november 12-én Kisszékelyen. Öt hét alatt a négy század és a Döbröközben elhelyezett betegek összesen 13 467 font húst kaptak, vagyis 67 q 33 1/2 kg-ot. A hús ára ezekben az években fontonként 4 dénár volt. kilónként 8 dénár, így az elfogyasztott hús értéke 538 forint 68 dénár volt.

105 !>0