Tanulmányok Tolna megye történetéből 5. (Szekszárd, 1974)

Holub József: Az újjáépítés megindulása Tolna megyében a török kiűzése után 1686-1703-ig • 5

rendszer azt jelentette, hogy minden alkalommal külön megállapították emberre, állatra, termésre az egységnek a pénzbeli értékét, s ez volt a dika, a rovás. Megyénkben először 1699-ben találkozunk vele, sajnos korábbi adataink vagy a bevezetésre vonatkozó adatok teljesen hiányoznak. Az 1699 februári közgyűlésen hirdették ki a királynak azt a rendeletét, hogy 59 573 forint 34 krajcár és 3 dénár adót kell fizetnie, s ennek 2/3-át a téli hónapokra fizesse be a cs. pénztárba. A megye úgy határozott, megpróbálja a nádort meggyőzni, hogy képtelen ennek a hatalmas összegnek a megfizetésére; de számítva arra, hogy kérésének nem lesz eredménye, megtette az intézkedéseket az adó behajtására s mindenekelőtt megállapította a dikákat.

71 Ha a megyénkben ebben az évben megállapított dikákat összevetjük a Fehér megyeiekkel, amelyek ugyancsak ebből az évből állnak rendelkezésünkre, világosan látjuk, mennyivel súlyosabb terhet kellett parasztjainknak viselniök. Tolna m. 1 jobbágygazda és birtokos zsellér 1 dika 1 ökör 1 dika 2 tehén 1 dika 10 sertés vagy kecske 1 dika 10 akó bor vagy 10 köböl vetemény 1 dika Fehér m. 1 ökör vagy ló 1 dika 3 tehén vagy csikó 1 dika 15 sertés vagy juh vagy kos 1 dika 8 akó bor vagy 36 köböl rozs vagy 60 köböl zab vagy 50 köböl köles 1 dika

72 Így azután míg Tolnában 3 forint volt egy dika, addig Fehér megyében csak 2 forint 50 krajcár.

73 Van azonban 1699-ből egy részletesebb dika jegyzékünk is. A megye ui., mint már többször említettük, elviselhetetlennek tartván a rá kirótt összeget, felírt az albizottsághoz s a leszállítását kérte. Ez a bécsi miniszteri deputációhoz továbbította a panaszt és a kérést a maga részéről melegen támogatva. S hogy támogatásának nagyobb nyomatékot adjon, rámutatott arra, hogy a jóval kedvezőbb gazdasági helyzetben levő Heves megyére is ugyanakkora adót vetettek ki, mint Tolnára, s ennek következtében az sokkal kedvezőbben tudta a dikáit megállapítani.

74 10. Az adó behajtása A főbírák, mint láttuk, a repartició alapján kiállították az adócédulákat, a paletákat, s ezek alapján a falubírák beszedték az adót s be is szállították a perceptornak.

75 Az 1701. júliusi közgyűlésen azonban olyan határozatot hoztak, hogy meg kell állapítani a dikákat, az összegüket közölni kell a földesurakkal, s ők, vagy gazdatisztjeik gondoskodjanak a behajtásukról, nehogy a megyei tisztviselőket vádolják és hibáztassák.

76 Ügy látszik, hogy nagyobb tételekben kellett az adózóknak az adójukat megfizetni, mert 1698-ban a szegény nép kérésére úgy határoztak, hogy a téli hónapokban havonta fizethetik, míg az 1701. januári közgyűlés egy határozatából az tűnik ki, hogy félévenként kellett az adót befizetni.

77 &