Tanulmányok Tolna megye történetéből 5. (Szekszárd, 1974)

Holub József: Az újjáépítés megindulása Tolna megyében a török kiűzése után 1686-1703-ig • 5

Ezért azután most már összeírták a nemeseket is, de az 1700 januári közgyűléstől az összeírok olyan utasítást kaptak, hogy a nemeseket ne a parasztok között írják össze. A következő évben külön kellett a főbíráknak összeírniok a járásukban az armalistákat, feltüntetve a vagyoni állapotukat, — 1702-ben pedig a kuriálista nemeseket is összeíratták.

31 1703 elején királyi rendelet érkezett a megyéhez, amely szerint a jobbágytelken élő egyszerű armalisták, nemes bérlők és inscriptionalisták a személyök után a nemesek közt adóznak, azok a bérlők és inscriptionalisták pedig, akik nem igazolják nemességüket, a parasztok módjára adózzanak ott, ahol élnek. Ennek alapján a februári közgyűlés úgy határozott, hogy valamennyi nemes akár jobbágytelken, akár a saját telkén él, ha nincs egész portája, a jövő közgyűlésen mutassa be címereslevelét, vagy egyéb nemesi okmányait; addig is a főbírák írják össze mindazokat, akiknek nincs egész portájuk, és ezek — a személyüket kivéve — fizessék be a megye pénztárába az elmúlt s a jelen év taksáját.

32 3. A katonák mentessége a hadiadó alól 1696 februárjában a megye panaszt tett Zichy generálisnak, hogy a simontornyaiak nem akarnak adózni („in médium comitatus concurrere"). Zichy hangsúlyozta válaszában, hogy a király szolgálatában állván, két úrnak nem tehetnek eleget, s ha nincs más jószáguk, csak az, amit haszonélvezetre bírnak, míg az ottani őrség fennáll, nem kötelesek adózni.

33 Közben a haditanács elrendelte, hogy a simontornyaiak készülődjenek táborba. Erre ők Zichy generálishoz fordultak, bejelentvén neki, hogy „az nemes vármegye az portiók állapottyában impetállya őket". Zichy figyelmeztette a megyét, hogy a király mindazokat, akik az idén táborba szálltak, felmentette minden porció alól, s különben is a „simontornyaiaknak úgy sem jár semmi fizetség", ezért tehát „míglen ő felsége contrariumot nem fog resoválni, semmi porcióknak segítségével nem tartoznak."

M 1696. május 31-én Kessler János Ernő főhadbiztos nyugtatta a megyét, hogy 9675 forintot felvett „Zoco hybernalis contributionis", vagyis a téli elszállásolás címén; a nádori kirovás ugyan — írta — 29 000 forint, de a megye ezt az összeget nem tudja megfizetni, mert legnagyobb része még lakatlan, de azért is, mert sokan azon a címen, hogy katonák, „liberi esse volunt", vagyis menteseknek tartják magukat az adófizetés alól.

35 Az 1696-i nagy összeírásban is azt olvassuk, hogy a simontornyaiak, mint akik fegyverrel szolgálnak a királynak, mentesek az elszállásolás és az adó alól.

30 4. Az idegen állatok megadóztatása Az 1698-ban kivetett óriási adó erélyes intézkedésekre késztette a megyét. Említettük, hogy jó része a felszabadulás után még jó ideig pusztaság volt, így legeltetésre alkalmas nagy területek álltak rendelkezésre. Látván ezt a szomszédos, sőt a távolabbi megyék birtokosai, ide hajtatták az állataikat, így volt ez különben másutt is.

37 Egy ideig nem törődtek velük, de súlyos helyzete arra kényszerítette megyénket, hogy megadóztassa ezeket az idegen állatokat. Az 1699. májusi 79