Tanulmányok Tolna megye történetéből 5. (Szekszárd, 1974)

Holub József: Az újjáépítés megindulása Tolna megyében a török kiűzése után 1686-1703-ig • 5

Foglalkozott az áraknak megállapításával is. Ehhez a kérdéshez azért nyúlt hozzá, mert 1703-ban a király több rendeletet adott ki a katonaságnak természetben való ellátására. Az albizottság erre felhívta a kancellária figyelmét, hogyha ezen a téren nincs rend, könnyen támadnak zavarok a katonaság, a lakosság és a császári kincstár között, jó volna tehát az udvari hatóságokkal egyetértőleg egységesen megállapítani a gabona, a hús és a zab árát s egyben a mértékeket is; minthogy jól ismeri a viszonyokat, kész javaslatokat tenni erre vonatkozólag.

19 1699 tavaszán közölte a megyével, hogy a körmöci arany értéke 4 forint. Ennek a rendeletnek az volt az eredménye, hogy bár hivatalosan 4 forint 15 krajcár volt az értéke, — így számították az adófizetésnél és a kereskedelemben is, — Bécsben csak 4 forintban vették be, s ez sok zavart okozott. Az albizottság ezért január 1-én a deputációtól kért döntést, mert a katonaság vásárlásainál emiatt viták, sőt súlyosabb összeütközések keletkeztek. Az erre kapott választ közölte azután a megyékkel, s Tolnában a márciusi közgyűlésen hirdették ki.

20 b) A hadiadó 1. A konkurzusok 1687/8. óta nem volt országgyűlés, s a hadiadó összegét a kilencvenes évektől kezdve az ún. konkurzusok szavazták meg. A nádor meghívta a főurakat s a megyék követeit Pozsonyba s ott közölte velük a kívánt adó öszszegét. 1692-ben 2 millió készpénzt és 43 160 katonai porciót vetettek ki, 1693ban a konferencia Kollonics elnökletével 2 millió 290 000 forintot állapított meg Magyarországra, Horvátországra és Erdélyre, — 1694-ben pedig kerek számban 2 millió forint jutott a katonai terhekből hat hónapra Magyarországra.

21 Ezek az összegek óriási terhet jelentettek az országra, s amikor 1696-ban a felső-magyarországi 13 vármegye emlékiratában ezt is szóvá tette, Lipót azt válaszolta, hogy a nádor hamarosan összehívja majd valamennyi megyét, hogy az alsó-magyarországiak s az újonnan visszacsatolt megyék is hozzászólhassanak e kérdéshez.

22 Kollonics össze is hívott 1696 tavaszán a király megbízásából egy bizottságot, hogy tárgyalja meg a Magyarország által fizetendő contributiót, de a Bécsben időző mágnások szilárdan kitartottak ama álláspontjuk mellett, hogy a bizottság által kívánt összeget az ország nem tudja megfizetni. Megtárgyalták ekkor az új összeírás kérdését is, s a nádor október 18-ra hívta össze a megyéket, hogy akkor mutassák be a conscriptio eredményét, amelynek alapján helyes és arányos reparticiót készítsenek.

2:i Ennek a pozsonyi összejövetelnek a legfontosabb tárgya az 1696. november 1-től 1697. május l-ig terjedő „hyberna", a téli elszállásolás ügye volt, valamint a vele járó hadi adó, porciók, fuvarozások. Széchényi György, aki a bátyjától, az érsektől hallotta, már október 11-én azt írta a vejének, hogy „az 4 milliomot csak megkívánják a magyar korona alatt levő országokra, tartományokra; porta-számra vetették, úgyhogy minden portára 350 forint esik".

2i A konvent november elején 10 pontban formulázott kívánságokat terjesztett a király elé, s az egyikben generális commissariusok kinevezését kérte. 77