Tanulmányok Tolna megye történetéből 5. (Szekszárd, 1974)

Holub József: Az újjáépítés megindulása Tolna megyében a török kiűzése után 1686-1703-ig • 5

Az említett figyelmeztetés azonban úgy látszik nem járt eredménnyel, s a megyék továbbra is sokszor keresték fel panaszaikkal és kéréseikkel a miniszteri bizottságot. Ezért 1699 végén újból figyelmeztette a megyéket, hogy ha panaszuk van vagy lesz a katonaság ellen, ne Bécsbe menjenek velük, hanem a budai dicaterimben adják elő, mert <^ak az ő ajánlásával fogadják őket Bécsben.

0 2. A budai albizottság Mint említettük, a miniszteri deputáció Magyarországon három albizottságot szervezett meg: Pozsonyban, Kassán és Budán. A budai albizottság (caesarea regia subdelegata commissio Budensis) kerülete a következő megyéket és városokat foglalta magában: Veszprém, Zala, Somogy, Tolna, Baranya, Fehér, Nógrád, Pest—Pilis, Solt, Esztergom, Bács, Heves, Csongrád megyéket, továbbá Buda, Esztergom, Pest, Fehérvár, Kanizsa, Eger és Szeged városokat. — Az albizottságnak a kerülete ismét három körzetre oszlott, Tolna Baranyával a soproni körzetbe tartozott.

7 Az albizottság felállítására vonatkozó elhatározásának meghozása után a deputáció hamarosan érintkezésbe lépett a kancelláriával arra vonatkozólag, hogy mik lennének a további tennivalók. A kancellária közölte vele, hogy milyen intézkedéseket tett már ebben az irányban, s erre a deputáció 1698. január 18-i ülésén úgy határozott, hogy fel kell hívni az albizottságokat, egyezzenek meg egymás között. Ez valószínűleg elsősorban a területi megosztásra vonatkozhatott. A budai albizottság azonban csak tavasszal kezdte meg működését, mert a miniszteri bizottság április 19-i ülésén úgy határozott, hogy a budai albizottság „kezdje meg működését" („in statum activitatis ponatur"), s akiket odarendeltek, minden késedelem nélkül jelentkezzenek ott. Ennek az albizottságnak a tagjai voltak Széchényi Pál kalocsai érsek elnöklete alatt Kurcz, Budai kamarai adminisztrátor, Pfeffershofen tábornok, budai parancsnok, Schweidler főhadbiztos, Madocsányi Miklós, Nedeczky Zsigmond, továbbá a sz. kir. városok küldötte és Schwinghammer báró; a felelős számadója Madocsányi, titkára Telessy volt.

8 1698 végén azonban már újjászervezték mind a három albizottságot. A bécsi bizottság november 14-i ülésén határozta ezt el, s egyben azt is, hogy közli a királlyal, kik jöhetnek szóba az elnöki és ülnöki helyek betöltésénél. Minthogy nem akartak nagyobb költséget okozni az országnak, úgy döntöttek, hogy az albizottság tagjait az illető helyen székelő kamarának a tisztviselői közül kell választani, mellettük azután helyet foglaljon még benne Kurcz adminisztrátor és Schweidler kerületi főhadbiztos. Kérdés azonban, nem az volt-e az újjászervezés célja, hogy a nemesi ülnököket kihagyják belőle?! A bizottságnak széles körű munkatere volt s ez nagy létszámú tisztviselői kart is igényelt. 1698 nyarán külön pénztárt is megszerveztek mindegyik albizottság mellett (filialis cassa bellica), amint volt Bécsben is külön hadi pénztár. 1698. augusztus 27-i ülésében határozta el a bécsi bizottság, hogy a befolyó hadi adót a megyei perceptorok a mindegyik kerületnél létesítendő külön országos pénztárba fizessék be, a cassa generális főpénztárnoka azután közvetlen ő felsége külön hadi pénztárába fizeti be, amint az a többi országban és örökös 75