Tanulmányok Tolna megye történetéből 5. (Szekszárd, 1974)

Csizmadia Andor: Jogszabályalkotás Tolna megyében • 399

Egyelőre igen kevés támogatásról gondoskodott a megye, mert mindössze egynegyed százalékos pótadónak megfelelő összeget, vagyis 7500 pengőt irá­nyoztak elő. A megokolásban jobban megvilágítják a „közjóléti mozgalom" célját, 282 melyet a belügyminiszter kezdeményezett s amely felébreszti a társa­dalmi kötelességérzetet és a társadalmi együttműködés gondolatát. „Főcélja, a gazdasági bajok elleni védekezés és a nép elemi életfeltételeinek biztosítása. Feladata ennélfogva mindent elkövetni abból a célból, hogy a mutatkozó gaz­dasági és társadalmi bajok leküzdessenek. Figyelemmel kell kísérnie ez okból a nép életlehetőségeinek és megélhetési viszonyainak alakulását, foglalkoznia kell a népélelmezés kérdéseivel, szem előtt kell tartania a lakásviszonyokat, a munkanélküliséget, az általános gazdasági helyzetet s a különféle termelési és kereseti lehetőségeket." „Fontos feladata a közjóléti igazgatásnak az ínség­enyhítő mozgalmak szervezése, szegényházak, napközi otthonok alapítása az egyes községekben, gyermekétkeztetési és ruháztatási tevékenység életrekeltése, ingyenes orvosi tanácsadóhelyek felállítása, az anya- és csecsemővédő intézetek szaporítása, jótékony egyesületek és intézetek támogatása, munkanélküliek ré­szére foglalkoztató helyek létesítése stb." S mindezt 7500 P-s vármegyei hozzá­járulással? De azután megcsillogtatja az indoklás a jövő képét: „A közjóléti szervezet tevékenysége azonban nem merülhet ki egyszerű segélynyújtásban és jótékony­kodásban, hanem elsősorban is gazdasági irányú, tevékenységet kell kifejtenie. Munkaalkalmak teremtése céljából igyekeznie kell különféle háziiparokat és gazdasági mellékfoglalkozásokat meghonosítani (pl. szövés, fonás, faragás, mé­hészet, baromfi- és selyemhernyó-tenyésztés, gyümölcs- és csemegeszőlő-terme­lés stb.). Törekedjék előmozdítani a mezőgazdasági többtermelést, iparkodjék elősegíteni az ipari lehetőségek kihasználását és általában véve tegyen meg mindent, ami a munkaalkalmak szaporítását, önálló gazdasági egyedek meg­teremtését és a kereseti jövedelmek fokozását biztosítja. A gazdasági és ipari szaktudás elsajátítása és fejlesztése céljából rendezzen tanfolyamokat, azok lá­togatását ösztöndíjak adományozásával tegye lehetővé, tőke nélkül álló iparosok kiképzését és vállalkozását kamatmentes kölcsönök juttatásával mozdítsa elő". íme — a kapitalista állam modern arca, csak éppen a hozzávaló hiányzik. Sok jó törekvés is volt ezekben a szociálpolitikai megmozdulásokban s később — 1940-ben az Országos Nép és Családvédelmi Alap felállításával már komolyabb anyagi alapokról, országos 'bevételekről is történt gondoskodás. 283 Már a szabály­rendelet meghozatala után maga a vármegye is rájött, vagy felülről kapott intést, hogy 7500 P-vel nem lehet szociálpolitikát elkezdeni, s ezért a következő évben már módosította szabályrendeletét. Az egész szegényalapot átadta a köz­jóléti alapnak s elhatározta, hogy a háztartás teherbíróképességének megfelelő összeget fog évenként erre a célra fordítani. 284 Az 1940. évi költségvetés már 90 000 P-vel számol. Persze ez is egy csepp a tengerben. 285 1939-ben megkezdődik a formális jogegyenlőség „jogszabályszerű" fel­számolása, a mind nyíltabbá váló fasiszta diktatúra. Erre mutat a „zsidók köz­életi és gazdasági térhódításának korlátozásáról" szóló 1939. évi IV. te. végre­hajtása ügyében kiadott 7720/1939. ME. sz. rendelet s ennek alapján kiállított tanúsítványokért szedhető díjakról szóló szabályrendelet is. 286 Közigazgatási átszervezést jelentett az 1940 szeptemberi közgyűlésen ho­zott szabályrendelet „Dunaföldvár községben szolgabírói kirendeltség szervezé­séről". A több mint 11 000 lélekszámú községben (s hozzávették még Bölcske 446

Next

/
Thumbnails
Contents