Tanulmányok Tolna megye történetéből 5. (Szekszárd, 1974)

Csizmadia Andor: Jogszabályalkotás Tolna megyében • 399

gyűlés alkotta meg, amely az iparengedély kiadására, az ipar gyakorlására, a gépjárművekre, felszerelésükre, a taxiállomásokra, a fuvarozási feltételekre és díjazásra, a gépjármű vezetőjére egyaránt kiterjedt és sokoldalú büntetőrendelkezést is foglalt magában.

256 A gépkocsikkal kapcsolatban új szabályrendelet készült a „törvényhatósági útalap tulajdonát képező személygépkocsi és lófogat használatáról". Érdekes, hogy míg az első (1927. évi) jogszabály az alispán használatára biztosította a gépkocsit, aki azt, ha neki nincs rá szüksége, más vezető tisztviselőknek — így a főispánnak is — rendelkezésre bocsáthatja, most elsősorban „a vármegye főispánja és alispánja" használhatják; ami azt jelentette, hogy a főispán hatalmi, különösen politikai jogköre a Gömbös-kormány alatt jelentősen növekedett.

257 Sor került ezután egyéb állategészségügyi kérdés szabályozására. Az 1929:XIX. te, illetve a végrehajtása tárgyában kissé nehezen megjelent 132.000/1932. FM. sz. rendelet új alapokra fektette az állategészségügyi közigazgatást. Ennek során az ebtartási szabályrendelet módosítására is ismét sor került, mert a bevételeik felét közegészségügyi, másik felét állategészségügyi célokra lehetett fordítani, a díjtételek tekintetében is szigorúbb megkötöttség érvényesült. Tolna vármegye közgyűlése a teljesen új alapokra fektetett szabályrendeletet 1933 szeptemberében alkotta meg.

258 Az állategészségügyi törvény végrehajtásaképpen kellett megalkotni az országos állatvásárok, állatkiállítások és állatdíjazások rendtartásáról szóló szabályrendeletet, amit az 1934. áprilisi közgyűlés teljesített.

259 Ugyané törvény végrehajtása keretében készült a Tolna vármegye területén letelepedett állatorvosok magángyakorlásának díjazásáról szóló szabályrendelet.

200 Külön szabályrendelet készült most már a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztéséről, amely a bonyhádi táj fajta érdekében vált szükségessé. A szabályrendelet indokolása fájdalmasan állapítja meg, hogy „Tolna vármegye szarvasmarhatenyésztése lemaradt a fejlődés útjáról". Úgy kívánják fejleszteni a szarvasmarha-állományt, hogy Svájcból újabb bikákat importálnak. Az akkori alispánnak, Perczel Bélának, aki maga is Bonyhádon volt birtokos, a bonyhádi táj fajta fenntartása és továbbfejlesztése különösen a szívén feküdt s a szabályrendelet e cél érdekében készült.

201 1936-ban vármegyei állattenyésztési alapot is létesítenek, melynek célja a szarvasmarha, a lóállomány, a sertés- és juhtenyésztés fejlesztése és az apaállatok vizsgálatával kapcsolatos kiadások fedezése.

262 A hadigondozásról szóló 1933 :VIL te. a hadigondozottak számára engedményeket tett bizonyos állások betöltésére, iparengedélyek s más állami kedvezményekben részesítésre. Ezért alkotta Tolna megye is az ószeres és zsibárus iparengedélyek, házalási engedélyek számának meghatározásáról és a hadirokkantak és más hadigondozottaknak nyújtandó kedvezményekről szóló szabályrendeletet.

263 Hasonlóképpen a községi közmunka összeírása tárgyában még 1893. évben alkotott szabályrendeletet is módosítani kellett a hadirokkantak javára biztosított munkaszolgálati mentességre tekintettel.

204 A hadigondozottakra figyelemmel egészítették ki a vásári rendtartásról szóló 1894. évi szabályrendeletet is.

265 Az 1934. évi tavaszi közgyűlésen a hadigondozottakra figyelemmel külön a házaló és külön-külön az ószeres és zsibárus iparengedélyekre alkottak szabályrendeleteket, holott már előzőleg ezt együttesen megtették.

266 443