Tanulmányok Tolna megye történetéből 5. (Szekszárd, 1974)

Csizmadia Andor: Jogszabályalkotás Tolna megyében • 399

(19277/1903. BM. sz.). A vármegye kénytelen volt átdolgozni a szabályrendeletet. Ezt az 1903. október 23-i közgyűlés el is fogadta,

96 majd a belügyminiszter 1904. június 18-án megerősítette.

97 Mint látni fogjuk, a bábaügy megújuló rendezése is végigkíséri a burzsoá kort. Ebben az évben még a közös pásztorokról alkotott a vármegye szabályrendeletet. Közösen legeltetett állatok őrzésére csak „nagykorú megbízható egyének"-et lehet pásztorokul felfogadni, akik pásztorkönyvvel rendelkeznek. A pásztor bottal, kővel nem dobálhatja a marhát s bármi módon nem bántalmazhatja. Ha valamelyik marha megbetegszik, azonnal köteles a gazdát értesíteni. Szükség esetén bojtárokat is tarthat, értük azonban teljes vagyoni és személyi felelősséggel tartozik. Köteles a kártékony tövist és bogáncsot kiirtani. Méneket, egy éven felüli méncsikókat és egy éven felüli bikaborjúkat nem tarthat a legelőn. Tilos megengednie, hogy mészárosok és — az állattulajdonosok kísérete nélkül — más idegenek menjenek a jószág közé, vagy azt megvizsgálják. A vármegye a szabályrendeletet azonnal kihirdette s csak azután terjesztette fel a földmívelésügyi miniszterhez.

98 1904. február 19-én már a szabályrendeletet jóváhagyták.

99 Jellegzetes szabályrendelet volt az imperializmus korában a „magyarosítást, illetőleg közművelődési alapítványról szóló alapítólevél végrehajtásáról" rendelkező szabályrendelet. A szabályrendelet előzménye volt, hogy az alispán az 1894. június 26-i közgyűlésben előterjesztést tett, hogy az ezeréves évforduló alkalmából létesítsenek alapítványt, amelynek kamataiból a létesítendő szekszárdi gimnázium, valamint a bonyhádi és gyönki gimnáziumok támogatása mellett, évenként 2500 Ft. ráfordítással a nem magyar ajkú, vagy magyarral vegyes nyelvű megyebeli községek népiskoláiban és óvodáiban a magyar nyelv oktatása körül legnagyobb eredményt felmutató tanerőket kitüntető jutalmazásban részesíti. Hasonlóképp évi 500 Ft jutalmat javasolt kiosztani a magyar nyelvben megfelelő előmenetelt tanúsító tanulók között és az olyan ifjúsági egyletek serkentésére, amelyek nem magyar ajkú községekben a végzett tanulók között a magyar társalgási nyelv ápolására alakulnak. A közgyűlés bizottságot küldött ki, melynek javaslatára az október 16-i közgyűlés az alapítvány létesítését elhatározta.

100 A nacionalista alapítvány kezelését egy ún. magyarosítási bizottság ellenőrizte, melynek elnöke az alispán, tagjai a vármegye főjegyzője, tisztiügyésze, a vármegyei tanfelügyelő s a törvényhatósági bizottságnak saját tagjai közül választott 13 tag volt. Az alapi tvány-vagy ónnak kamataiból jutalomdíjakat, ösztöndíjakat adtak a csak magyar nyelven eredményesen tanító és tanuló tanerőknek, illetve tanulóknak. A bizottság létrehozására és eljárásária 1904-ban szabályrendelet készült.

101 Az ügyviteli rendszer kiépítése során került kibocsátásra a Gyámügyi ügyviteli szabályzat (124.000/1902. BM. r.) s ennek megfelelően szükség volt a gyámi törvény (1877 :XX. te.) alapján alkotott 1878. évi 180 kgy. számú szabályrendelet hatályon kívül helyezésére, illetve a gyámpénztári pénzkészletek gyümölcsöztetése tárgyában új szabályrendelet kibocsátására. Ez az 1903. október 24-i közgyűlésen történt s a szabályrendeletet a következő év márciusában közzé is tették.

102 Jelentős alapításról adott számot a Vármegyei Múzeum szervezéséről szóló szabályrendelet, melyet már a 20/1898. kgy. határozat alkotott meg. A szabályrendelethez csatolt s 1903-foan kelt alapító okirat szerint „Tolnavármegye közönsége — a Magyar Nemzet ezredéves fennállásának lelkesítő tudata által 420