Tanulmányok Tolna megye történetéből 5. (Szekszárd, 1974)

Csizmadia Andor: Jogszabályalkotás Tolna megyében • 399

hatóságok (vármegyei, városi és községi közegek) közreműködését teszik szükségessé, a közigazgatási eljárás egyszerűsítése szempontjából átvizsgálja, megfelelően módosítsa és a fennmaradó, valamint a módosított rendéleteket szakonként gyűjteménybe foglalva kiadja. Hasonló rendeletek a jövőben a belügyminisztérium, hozzájárulásával bocsáthatók ki." (31. §.) A vármegyei igazgatás javítása érdekében elrendelte a törvény, hogy a jövőben minden vármegyében hivatalos lapot kell létesíteni. Ezentúl a vármegyei szabályrendeleteket és közérdekű határozatokat a vármegyei hivatalos lapban kell közzétenni s azokat a közlést tartalmazó lappéldány megjelenését követő nyolcadik napon kell kihirdetettnek tekinteni. (33. §.) Eddig nem volt kötelezően hivatalos lap a vármegyékben, bár egyes helyeken már előbb is megindították. Tolna vármegye hivatalos lapja 1903. évvel, a törvény végrehajtásával indult meg s attól kezdve mint hetilap (csütörtökönként) jelent rneg. Volt még a törvénynek egy, a szabályrendeletek átvizsgálására vonatkozó rendelkezése azon túl, hogy a törvény kimondta, ami egyébként a jogszabályok hierarchikus rendjéből önként következett: „A törvényeknek, rendeleteknek és szabályrendeleteknek ezzel a törvénnyel ellenkező rendelkezései a törvény életbelépésével hatályukat vesztik". (42. §.) Ez annak elrendelése volt, hogy „a vármegyék, törvényhatósági joggal felruházott és a rendezett tanácsú városok

} valamint a községek szabályrendeleteiket a közigazgatási eljárás egyszerűsítése szempontjából átvizsgálni és megfelelően átalakítani kötelesek". (35. §.) A törvény végrehajtása során a belügyminiszter számos ügyviteli szabályzatot, illetőleg iránymutatást bocsátott ki, de ezeknek keretei között lendületet vett a helyi jogszabályalkotás is. (125.000/1902. BM., 126.000/1902. BM. stb.) Már a törvény meghozatalának évében sor került a megyei nyugdíjintézetről szóló szabályrendelet újjáalkotására.

01 A század eleji szabályozások azonban olyan gyors változásokat eredményeztek, hogy 1903. április 22-én már újabb közgyűlés foglalkozott a nyugdíj-szabályrendelettel s a régebbit hatályon kívül helyezve azt összhangba hozta a legújabb jogszabályokkal.

92 Még a vármegyei hivatalos lap megindulása előtt készült egy szabályrendelet „a bérkocsi iparról", amely azt engedélyhez kötött iparnak nyilvánította, melyre olyan személy nem kaphat engedélyt, „ki a hatóság előtt mint erkölcstelen életű ismeretes". Arról azonban nem szól a szabályrendelet, kit tekinthet a hatóság erkölcstelen életűnek. A 10 000 lélekszámot meghaladó községekben legfeljebb 4, kisebb községekben legfeljebb 2 iparengedély adható ki. Rendelkezik a szabályrendelet a fuvardíjakról, meghatározza, hogy a bérkocsinak mikor kell a kijelölt állomáshelyén tartózkodni. A tulajdonos csak olyan kocsist alkalmazhat, aki életének 16. évét betöltötte, „józan életű, rendőrileg kifogástalan és U7idort gerjesztő testi hibától ment".

93 1903-ban Tolna vármegye bevezette a vármegyei tisztviselők és alkalmazottak hozzátartozói részére a vármegyétől igényelhető temetési járulékot, amely az utoljára élvezett javadalom 2—3 havi összegét jelentette.

94 A meginduló hivatalos lap most már egyre sűrűbben közölt szabályrendeleteket. Még 1902. október 6-án alkottak szabályrendeletet „a vármegye területén közlekedő közúti járműveknek jelzőtáblával váló ellátása iránt".

95 Nagyobb problémája volt a törvényhatóságnak a bábaügyről szóló szabályrendelet jóváhagyása. Már 1902-ben alkotott ilyen szabályrendeletet (5131/1902. kgy.), ennek jóváhagyását azonban a belügyminiszter megtagadta, „mert a közegészségügyre vonatkozó törvény 146. és 141. §-aival ellentétben áll 27* 419