Tanulmányok Tolna megye történetéből 5. (Szekszárd, 1974)

Csizmadia Andor: Jogszabályalkotás Tolna megyében • 399

Mindamellett a vármegyék éltek a csekélyebb pótadókivetési lehetőséggel is, melyet az 1883:XV. te. megengedett számukra. Ezt mutatja Tolna vármegyében az 1885. évi 9. számú közgyűlési határozattal alkotott szabályrendelet.

61 A szabályrendelet alapján közigazgatási, közlekedési, közgazdasági, közművelődési és jótékonysági célokra megyei pótadó volt igénybevehető az egyenesadók után a kormányhatóságok engedélye alapján. A pótadót a községek az állami adókkal együtt szedik be s évnegyedenként (kötelesek azt az alispán útján a megyei pénztárba beszolgáltatni. A pótadót a megyei pénztárban külön kezelték, arról minden év végén külön számadást készítettek, amit a tavaszi közgyűlés vizsgált meg. Más ilyen — a pótadó összegéhez képest jelentéktelenebb — bevétel volt a fegyelmi úton befolyó pénzbírság, melynek hovafordításáról, behajtásáról, ellenőrzéséről, kezeléséről és elszámolásáról is alkottak a vármegyék, köztük Tolna vármegye is szabályrendeletet. A törvényhatósági alkalmazottak bírságait a törvényhatósági nyugdíjintézet, a községi alkalmazottak bírságait a községi jegyzői nyugdíjalap javára rendelték fordítani, míg a népiskolai tanítók bírságait az „országos tanítói nyugdíj- és gyám-alap" javára számolták el. A széksértési bírságokat is a megyei nyugdíjintézet kapta. így számolták el azokat a bírságokat, amiket a községek alkalmazottai fizettek, de amelyek jogszabályokban részletesen nem voltak szabályozva. A szabályrendelet részletesen intézkedett a főszolgabíróhoz, alispánhoz befolyó bírságok kezeléséről, a hátralékok behajtásáról.

02 A szabályrendeleteik kiterjedtek a községek feletti felügyeletre, ennek mikénti gyakorlására és azon irányelvek lerögzítésére, amit a községeknek az ügykör egy-egy csoportjánál követniök kellett. így szabályrendelet készült a községi szervezési irányelvek megállapítása tárgyában, amelyben a szervezési szabályrendeletbe felveendő alapvető kérdések mellett a községi képviseletről, annak hatásköréről, a képviselőtestület közgyűléseiről, ügyrendjéről, a községi elöljáróságról, a bíró és a jegyző kötelességeiről, a jegyzők magánmunkálatairól s azok díjazásáról, a fuvarilletményekről, végül a községi kötelékbe való felvételi díjakról tartalmaztak irányelveket.

63 Ugyanekkor megállapították a vármegye községeinek pénztári kezeléséről és számviteléről szóló szabályrendeletet is, amely részletes rendelkezéseket tartalmazott a községi leltárak vezetésére, a költségvetés, utalványozás, pénztári kezelés, számvitel módjára, a zárszámadás készítésére, végül a pénztári vizsgálatra.

64 A községi jegyzői nyugdíjszabályzatot már az első községi törvény (1871 :X

VIII. te.) alapján 1873-ban a vármegyei törvényhatóság megalkotta, ezt 1880-ban kiegészítették, s mint látni fogjuk, módosításai és újraalkotása végigkíséri az egész polgári korszakot.

65 A községeket érintő kérdést szabályozott az 1890-foen alkotott szabályrendelet „a községi tűzrendészeti szabályrendeletek irányelveiről". Ez több belügyminiszteri rendelet, az 1879 :XL. tc.-be foglalt kihágási törvény és az 1884:XVII. te. (Ipartörvény) alapján statuált kihágásokat — az 1887:VIII. tc.-nek a pénzbüntetések hovafordítására vonatkozó szabályait is figyelembe véve — a községi tűzrendészeti kérdéseket egyetlen szabályrendeletbe foglalta össze.

66 Községeket érintő szabályrendelet volt végül a községi faiskolák létesítéséről és kezeléséről szóló szabályrendelet, amely a polgári korszak egyik leg415