Tanulmányok Tolna megye történetéből 5. (Szekszárd, 1974)

Csizmadia Andor: Jogszabályalkotás Tolna megyében • 399

járás 583,18 négyzetkilométer 41 282 lélekszámmal, a dombóvári járás 929,65 négyzetkilométer 60 436 lélekszámmal. (2. §.) A tisztikar, illetve a segéd- és kezelőszemélyzet létszámában időközben 2 új árvaszéki ülnöki állást, négy gyámpénztári könyvvivőt (eddig csak 1 főkönywivő volt) szerveztek és eggyel emelték az írnokok létszámát. A szolgabírák elnevezése főszolgabíró, a szolgabírói segédeké szolgabíró lett. Minden járásba került 1—1 útmester, 3 nagyobb járásba még egy-egy díjnok. A tisztviselői illetmények az eltelt öt év alatt alig változtak. A szervezési szabályrendelet már részletesen tárgyalja az egyes tisztviselők hatáskörét és feladatait. Az alispán a vármegye első tisztviselője, aki az 1886 :XXI. te. 68. §-ában kijelölt hatáskörben vezeti a vármegye egész közigazgatását s eljár mindazokban az ügyekben, melyet az egyes törvények, a kormányrendeletek ós a vármegyei szabályrendeletek az alispán feladatául előírnak. Elnöke a vármegye kezelésére bízott Lymburg-Styrum gróf- és grófnéféle alapítványokra felügyelő választmánynak. (8. §.)

50 Az alispán köteles volt a főszolgabírói hivatalokat — összes ügykezelésükre kiterjeszkedve — évenkint legalább egyszer megvizsgálni s eljárása eredményeit a közgyűlésnek jelenteni. (9. §.) 14 napig szabadságidőt engedélyezhet (10. §), a főjegyző meghallgatásával időnkint megállapítja a fogalmazási kar ügybeosztását s ehhez képest a beérkezett ügydarabokat az előadókhoz utalja. (12. §.) A főjegyző és a jegyzők (jegyzői kar) végzik a törvény 69. §-ában és egyéb jogszabályokban előírt teendőket. Közgyűlési jegyzőkönyvből hiteles kivonatot csak a főjegyző adhat. (13—14. §.) A főjegyző a jegyzői kar feje, e kar tevékenységének közvetlen ellenőre. Felügyel a vármegyei levéltárra, az iktató és kiadóhivatalra s egyáltalán az irodai személyzet munkálkodására. A főjegyző kezeli a jegyzői hivatal pecsétjét, a közgyűlés elé terjesztendő ügyeket átveszi, a tárgysorozatot az alispánnal egyetértőleg megállapítja s a tárgysorozatba felvett ügyeket ő és a többi jegyzők készítik elő. (15. §.) A jegyzői kar által készített fogalmazványok az alispán elé kerülnek kiadás végett, kivéve a szakbizottsági határozatok fogalmazványait, azt a szakbizottságok elnöke adja ki. (16. §.) A tiszti ügyész a törvényhatóság jogtanácsosa, ő fogalmazza a törvényhatóság szerződéseit. Külön iktatókönyvet vezet s lehetséges, hogy mint ügyvéd magánügyködést folytasson. A tiszti ügyész őrködik a vármegye felügyelete alá helyezett alapítványoknak a végrendelkezők akaratához képest való kezelése felett. (18—19. §§.) Az árvaszék hatáskörét és működését részben az 1877:XX. te, részben az 1877. évi 47046 BM. körrendelettel életbeléptetett árvaszéki ügyrend szabályozta. Ujabb szabályozásra most nem volt szükség. Az egészségügyi személyzet feje a főorvos, aki felügyel a hatósága területén levő összes orvosi és egészségügyi személyzetre, felettese a járási orvosoknak, a községi és körorvosoknak. Ellenőrzi a megye területén levő gyógyszertárakat és kórházakat. Teljesíti az alispánnak egészségügyekben kiadott utasításait és véleményt mond a hozzáutalt ügyekben. A főorvos is külön iktatókönyvet vezet. (21., 22. §§.) Az állategészségügyi szolgálat vezetője az állatorvos. (42-43. §§.) A főpénztárnok és ellenőr hatáskörét és kötelességeit a vármegyei pénzkezelésről és számvitelről 1883. évben kiadott 37169. BM. sz. rendelet és az 1880. évi 221. sz. vármegyei szabályrendelet szabályozták. A főpénztárnok állítja 407