Tanulmányok Tolna megye történetéből 5. (Szekszárd, 1974)

Csizmadia Andor: Jogszabályalkotás Tolna megyében • 399

hogy egyes tisztán magánjogi kérdések csak törvényes felhatalmazás alapján voltak bevonhatók a szobályrendeleti jogalkotás körébe. Az 1870. és 1886. évi törvényhatósági törvények nem is jogosítják fel a törvényhatóságokat magánjogi kérdéseknek szabályrendeletben való szabályozására. Mivel pedig közjogi téren a kiváltságok megszűnésével a statutáris jognak szintén alig maradt tere, a közigazgatás volt az a terület, ahol továbbra is széles körben érvényesülhetett.

39 A szabályrendeletekre vonatkozó szükséges szabályozást a vármegyék szervezetét és hatáskörét rendező 1870:XLII. te. végezte s ez megtette az első lépést, hogy a törvényhatóságokat (a vármegyék mellé állították a szabad királyi városokat is) behelyezze az új polgári állam szervezetébe és hatáskörüket összhangba hozza a központi kormány jogkörével. Ennek során kerül szabályozásra a vármegyék jogszabályalkotása is, amelyet most már statútum helyett szabályrendeletnek neveznek. Ez az elnevezés marad az egész burzsoá korszakban. Az 1870:XLII. te. biztosítja a törvényhatóságok számára a szabályrendelet (statútum) alkotásjogát, s azt, hogy a szabályrendeleteket „saját közegei által hajtja végre". (2. §) A szabályrendeleteket azonban megszorítja a törvény azzal, hogy azokat a törvényhatóság csak saját önkormányzati hatáskörének korlátai közt alkothat.

40 A szabályrendeletek magasabb jogforrásokkal (törvény, kormány vagy miniszteri rendelet) nem ellenkezhetnek s a vármegyeiek ezenkívül nem sérthetik a községek (faluk, mezővárosok) önkormányzati jogait. Az 1870:XLII. te. ismeri a „helyi érdekű" szabályrendeleten kívül a „közérdekű szabályrendeletet is; az előbbit csak a törvényhatóság területén, az utóbbit az egész országban hirdetik ki. (6. §.) Az első törvényhatósági törvény szerint szabályrendelet nem kerül szükségszerűen miniszteri elbírálás alá. Csak ha a kihirdetéstől számított 30 nap alatt valamelyik érdekelt folyamodást ad be, kerül a miniszter elé, ilyenkor is a miniszter a törvényhatóság meghallgatása után határoz. Ha a kormány szabályrendeletet felfüggeszt, vagy megsemmisít, rendeletét indokolnia kell. (7. §.) Mivel maga a törvény több helyen kötelezővé is teszi a szabályrendeletalkotást (44, 46, 49, 64, 91. §§) annak alapján megindult a szabályrendeletalkotás a megyékben, így Tolna megyében is. Az 1871. augusztus 22-i közgyűlés már megalkotta az első szervezési szabályrendeletet, ami az októberi közgyűlésen a minisztérium megjegyzéseinek figyelembevételével végső formát kapott.

41 A büntető-jog szabályok a szabályrendelet-alkotásban Az első törvényhatósági törvényt követően egyes törvények (ipartörvény 1872:VIII. te, a közegészségügyi törvény 1876:XIV. te, népiskolai törvény 1876 :XX

VIII. te) szintén lehetővé tették, vagy éppen kötelezően előírták a vármegyéknek szabályrendeletek alkotását. Nagyobb lendületet vesz a szabályrendelet^alkotás az 1879 :XL. tc.-be foglalt kihágási törvénnyel, amely módot ad a kihágási szabályrendeletek alkotására, ezeket azonban a belügyminiszterhez kell megerősítés végett felterjeszteni.

42 A régebbi szabályrendeletek átvizsgálását a büntetőtörvénykönyvek (1878 :V. te. és 1879 :XL. te) életbeléptetéséről intézkedő 1880:XXXVII. te, illetve ?&'• 403