Tanulmányok Tolna megye történetéből 5. (Szekszárd, 1974)

Holub József: Az újjáépítés megindulása Tolna megyében a török kiűzése után 1686-1703-ig • 5

csak harmincad- és vámhivatali volt, ebben az évben lett tiszttartóság is, de mindkét hivatalt Plagota látta el.

13 Az első években ezek a kamarai tisztviselők voltak az egyedül hivatalos személyek. Nem igen szerethették őket, mert egyrészt hivatalukból kifolyólag csak terheket róttak ki a szegény lakosságra: ingyenmunkát, tizedet, s egyéb szolgáltatásokat, — de másrészt kétségtelen, hogy sokan közülük vissza is éltek a hatalmukkal. Ezt könnyen megtehették, mert az ellenőrzésük nagyon gyenge volt, s nehezen lehetett velük szemben igazságot kapni. Láttuk, milyen panaszai voltak Karacsics Mihálynak az elődje, Pinderóczy ellen, s Gregoriccsal szemben is azért fordult a budai központhoz Péterffy András, szekszárdi apát, mert nagyon keményen bánt az emberekkel.

14 E mellett, mint ezeknek a tisztviselőknek jó része, ő is a saját zsebére is gazdálkodott, s emiatt elhanyagolta a hivatalos dolgait. 1693

J

ban a szekszárdi őrség, Martonfalvay kapitánnyal az élükön, azért írtak fel a budai adminisztrációhoz, hogy amikor az ideje lett volna, nem javíttatta meg Plagota a hidakat és az utakat, mert akkor az ő üzletei után járt, s most, a nagy áradások idején kívánja velük ezt a munkát elvégeztetni. Ók — írták — nem vonakodnak a szükséges munkát elvégezni, de nekik más dolguk is van, mert Simontornyától Mohácsig a „császár útján" nincs más őrség. Tiltakoznak az ellen is, hogy Plagota őket elmondotta fattyúknak, pogányoknak; ők a badeni herceg parancsnoksága alatt állanak, ott pedig csak katonák vannak, de nem fattyúk és pogányok.

15 Ügy látszik, jól bele tudott illeszkedni a megye akkori vezetőinek társaságába, mert 1696. végén az ellenzék megválasztotta főbírónak és perceptornak, sőt ezt a tisztújító gyűlésüket épp Palánkán tartották. 1703 tavaszán tőle is, mint a többi kamarai tisztviselőtől bekérték az 1700—1703-as évek kivonatos számadásait, s ő június végén fel is küldte őket Budára. Ez annak a jele volt, hogy elhatározták ezeknek a hivataloknak a megszüntetését. Most már ugyanis nem volt szükség a kamarai igazgatás fenntartására; maga az adminisztráció azonban véglegesen csak 1709ben oszlott fel. A földvári harmincadot és kamarai tiszttartóságot is 1689-ben állították fel, s 1690 tavaszán építették fel a harmincadházat. Mindkét hivatalt egy személy látta el, még pedig fennállásuk egész ideje alatt Rádics János, a kamarai igazgatásnak igen tevékeny és használható tisztviselője.

16 1690 februárjában a neoaquista déli részeire kiküldött bizottság kérte tőle a harmincadból, a tiszttartóságból és a tizedekből befolyt jövedelem kimutatását, s az iránt is érdeklődött nála, hogy mennyi a fizetése. Rádics azt felelte, hogy a provizorátus jövedelmeiről nem számolhat be, mert kerületében nincs más, mint azok a sertések, amelyek után a szekszárdi provizornak adóztak; a fizetését pedig még nem állapította meg sem a kamarai felügyelőség, sem az udvari kamara, de úgy tudja, hogy az esztergomi és a váci harmincadosok 300 forintot kapnak.

17 Ha megnézzük a jövedelmeinek kimutatását, csakugyan azt látjuk, hogy az 1689—1692. évek között 100 forint körül volt csak a provizorátus bevétele. A simontornyai kamarai hivatalról vannak a legkorábbi emlékeink, s valószínű, hogy ezt állították fel legelőször. Simontornya ugyanis fontos hely volt, mert több forgalmas útvonal találkozott itt, ahol a Sió a Sárvízbe 39