Tanulmányok Tolna megye történetéből 5. (Szekszárd, 1974)

Révész T. Mihály: A közigazgatás rendezésének egyes kérdései Tolna megyében 1929-ben • 371

E kérdéseket nem érintve, dolgozatunk a továbbiakban a közigazgatás rendezéséről szóló törvény e fejezetben vázolt intézkedéseinek Tolna megyei megvalósulását szándékozza vizsgálat alá venni. II. A törvényhatósági bizottság újjáalakítása Tolna vármegyében (1929. június—november) 1. A választási előkészületek A közigazgatás rendezéséről szóló törvény hatálybalépésének napján, 1929. június 29-én a belügyminiszter rendeletet adott ki a végrehajtás megkönnyítése érdekében. Az 1929. évi 3000 eln. sz. rendelet kimondta, hogy a törvény rendelkezései közül elsősorban azokat kell sürgősen végrehajtani, amelyek a törvényhatósági bizottságok újjáalakítása végett szükségesek. A törvényhatósági bizottságoknak az újjáalakulás előtt egy sor kérdésben döntést kellett hozniuk. így szabályrendeletekkel kellett megállapítaniuk a választókerületeket, az azokra eső bizottsági tagak és póttagok számát stb., a belügyminiszter rendeletében foglalt pontos útmutatások szerint. Most már tehát a helyi szerveken és vármegyéken volt a sor, hogy a választások megtartása érdekében a jogszabályokban rájuk kirótt kötelezettségeknek eleget tegyenek, s a szükséges szabályrendeleteket megfogalmazzák. A belügyminiszteri végrehajtási rendelet megjelenése után egy héttel, immár az utolsónak tervezett bizottsági ülésre invitálta a meghívó Tolna vármegye törvényhatósági bizottságának tagjait.

22 Ám úgy tűnik, hogy a rendkívüli közgyűlés napirendje nem nagyon vonzotta a bizottsági tagokat, hiszen mindössze 117-en jelentek meg a tanácskozáson. Ez a szám egyébként különösen akkor tűnik csekélynek, ha figyelembe vesszük azt a tényt, hogy e testület huszonkét éves tevékenységére ezen az ülésen szándékoztak pontot tenni. Utalt erre beszédében Jankó Ágoston főispán is. „Ez a közgyűlés önkormányzati életünknek igen nevezetes határköve, — mert a Törvényhatóságokról szóló 1886. évi 21. te. alapján ma ült össze utoljára a vármegye önkormányzati testülete, — miután a közigazgatás rendezéséről szóló 1929. 30. te. hatályba lépett — és a jövőben a vármegye törvényhatósági bizottsága már e törvényben előírt alakjában fog megjelenni."

23 A főispán beszédéből áradt az optimizmus. „Nincs okunk rá, hogy szomorkodjunk, mert az új törvényhatósági bizottság a nemzet érdekeinek megóvására irányuló hivatását éppen, úgy, talán célszerűbben, szervezeténél fogva még tökéletesebben fogja tudni teljesíteni, — mondta és hozzátette — az új törvényt tehát bizalommal fogadhatjuk, mert a vármegyék autonómiáját nem, csökkenti, sőt az eddigiekhez képest még inkább kibővíti."

24 A búcsú és az elválás semmi esetre sem szomorú — hangoztatta Jankó Ágoston — „mert habár némileg változott formában, —- nem-sokára ismét viszontlátjuk egymást, hiszen mindazok, akik az eddigi bizottságnak értékes tényezői voltak, habár talán más jogcímen — de valószínűleg megint ott lesznek a vármegye új önkormányzati testületében".

25 Az 1929. 30. te. antidemokratikus rendelkezéseinek ismeretében elmondhatjuk, hogy a főispán bizakodása nem volt alaptalan és joggal számíthatott arra, hogy e törvény segítségével a megye 37G