Tanulmányok Tolna megye történetéből 5. (Szekszárd, 1974)

Szita János: Tolna vármegye költségvetési gazdálkodása a dualizmus első éveiben (1867-1870) • 319

A javadalmakat havonta bocsátja a belügyminisztérium a megye rendelkezésére a szekszárdi adóhivatalnál. A havi összegeket a megye pénztárnokának „a kormányzó alispán által láttamozott nyugtájára az illető hó" első napján adják ki. A január hóra kiutalt összeg általában több az évi előirányzat 1/12 részénél, de még így is előfordul, hogy évközben külön kell kérniük a javadalom előrehozását, ha rendkívüli kiadások adódnak.

30 Megesett az is, hogy az adóhivatal az utalványozott összeget nem adja ki, illetve csak nagy címletekben.

31 Év közben kóthavonkint kell a pénztár állásáról elszámolást készíteni. Ebben az időszaki jelentésben csak az előző elszámolás szerinti maradvány és az elszámolási időszak kéthavi ellátmánya felhasználásáról köteles a megye számot adni, csatolva a pénztári napló kivonatát.

32 Ha az előző elszámolás záróegyenlege és a tárgyidőszak kezdő egyenlege nem egyezik meg, — ami a pótkezelési időszak miatt év végén könnyen előfordulhat — külön kéri a belügyminisztérium az eltérés tisztázását.

33 A több ezer okmánnyal alátámasztott év végi házipénztári elszámolást

34 a főpénztáros állítja össze. Majd a főszám vevőnek adják ki, hogy az „a megyei törvényszéknek ... mielőbb kieszközlendő számbírálati határozatával... felsőbb helyre felterjesztés végett ismét bemutassa"?

5 A megyei bizottmány, illetve a kisgyűlés határozatával együtt terjesztik azután fel ezt a zárszámadásnak felfogható házipénztári jelentést a belügyminisztériumnak. A belügyminisztérium számvevősége a felterjesztett évi elszámolásokat általában csak a következő év közepe táján kapja meg, mivel a pótkezelési időszak lejárta után még a megyei fórumokon is át kell mennie. Ezért a belügyminisztérium már január 15-e előtt előzetes elszámolást kér.

36 Az elszámolásokat alapos vizsgálatnak vetik alá a belügyminisztérium számvevőségén és a legkisebb — a felküldött iratokból megállapítható — számszaki hibát is kifogásolják. így azután érthető, hogy egyes évek számadásainak végleges lezárása nagyon elhúzódik.

37 A költségvetési gazdálkodás Az alábbiakban az 1867. évi költségvetési rovatrend sorrendjében az 1868. évi elemi költségvetési tervezet adataira támaszkodva áttekintjük a megye gazdálkodását. Hogy a mához közelebb tudjuk hozni, hogy a száraz adathalmazba valami kis életszerűséget vigyünk, szükség van arra, hogy néhány mai fogalmat egy évszázaddal korábbi viszonyokra alkalmazzunk. A költségvetési kiadások zömét a fizetések teszik ki. Igaz, hogy a járások tisztviselőinek összes illetménye, továbbá az igazságszolgáltatásnál, a telekkönyvnél, a megyei közbiztonság területén foglalkoztatottak fizetése is itt van előirányozva. Mielőtt a bérek részletes tárgyalását megkezdenénk, arra kell rámutatnunk, hogy a megyei tisztviselők nem a szabadságharc utáni neoabszolutizmus idejétől kezdve kapnak végzett munkájukért fizetést, hanem ez már évszázadokkal korábban így volt. Az a közkeletű állítás, hogy a nemesség ingyenesen szolgálta megyéjét, hogy munkája önzetlen nobile officium volt,

38 nem felel meg a valóságnak. Ez csak annyit jelentett, hogy a megválasztott köteles volt elfogadni a tisztséget, illetve csak bizonyos összeg lefizetése, vagy bizonyított 325