Tanulmányok Tolna megye történetéből 5. (Szekszárd, 1974)

Holub József: Az újjáépítés megindulása Tolna megyében a török kiűzése után 1686-1703-ig • 5

Tengelicig hajtsák a marhákat, míg megérkezik Kessler főhadbiztos rendelkezése. Ügy látszik tehát, hogy a katonaság akarta ellenőrizni, mit visznek ki, mert a hadsereg ellátása volt a legelső.

142 A harmincadosok és a kamarai tiszttartók a maguk javára igyekeztek kihasználni előnyös helyzetüket. A simontornyai harmincados 1695 tavaszán panaszt emel Budán az ottani provizor ellen, mert bár ökrökkel, sóval, sajttal és vajjal kereskedik, nem fizet harmincadot. Bizonyára nem a hivatalos ténykedésük ellen szólt Baranya, Tolna és Valkó megyéknek 1695-ben tartott közös gyűlésükből a király elé terjesztett panaszaik között az, hogy a só-, hús-, bor- és egyéb kereskedelem hasznát a kamarai tisztek szedik, hanem arra célzott, hogy ezek a saját szakállukra folytatnak velük kereskedést.

143 Simontornyán az 1698-i összeírásban Teveni Tódor görög kereskedő házát említik, tehát ekkor már megindult megyénk legnagyobb helységében a kereskedés, — Pincehely pedig 1703-ban kapott földesurának, Esterházy Pálnak kérésére vásárengedélyt évente négy vásárra.

144 A budai kamarai jószágkormányzóság bevételeiről és kiadásairól 1700ban összefoglaló kimutatás készült 1686—1700-ig, bizonyára azoknak a havi kimutatásoknak alapján, amelyeket minden kamarai tiszt köteles volt beküldeni a központba. Ez a kimutatás jó tájékoztatást nyújt, hogy miként alakult megyénkben a forgalom ezekben az években. A földvári és az újpalánkai harmincadról és kamarai tiszttartóságról szólnak ezek az adatok; a simontornyaiak hiányoznak, úgy látszik azért, mert mint egy más helyt olvassuk róla, a fehérvári hivatalnak volt a fiókja. Az említett két kamarai hivatal számadatai a következők: 1. A földvári harmincad és tiszttartóság Jövedelem Kiadás Haszon 1072 1689. 100 1320 1690. 113 1674 1691. 132 1472 1692. 162 1472 1693. 447 1172 650 522 1433 717 716 1806 483 1323 1634 613 1021 1993 346 1647 32