Tanulmányok Tolna megye történetéből 5. (Szekszárd, 1974)

Fodor Márta: A sárközi kontraktualista jobbágyok úrbéri terheinek alakulása • 277

pedig nemcsak kilencedet mind gabonából, mind szőlőbeliekből régi időktől fogva és minden kérdésen felül a tizedet is földesurának adnia köteleztettnék, vagyis ötödét... az uradalom nem iure cleri, hanem iure proprietatis szüntelen ki is venné".

163 A „dupla dézsma" kérdése 1835-ben jutott nyugvópontra, amennyiben Decs, Pilis és Alsónyék úrbéri regulációs pereit a helytartótanács azzal a megjegyzéssel küldte vissza, „az uradalom földesúri jussánál fogva kilencedet és tizedet összevéve nem követelhette... és az egyházi tized követelésének kérdése pedig úrbéri útra nem tartozik".

m A szekszárdi megyei polgári törvényszék 1838-iban zárta le ítéletével e közel 50 esztendős vitakérdést: „Az Urbárium szerint ezen kettős adózás nem járván, az azelőtt divatban volt kontraktus mellett szedte légyen az uradalom: nem papi dézsma kibérlése után, erre szerződést elő nem tud mutatni ós állandó békés bírására... e részben lefolyt pereknél fogva, soha nem is juthatott".

165 S06