Tanulmányok Tolna megye történetéből 5. (Szekszárd, 1974)

Fodor Márta: A sárközi kontraktualista jobbágyok úrbéri terheinek alakulása • 277

majorsági jellegűnek tekintett földeket, amelyek az 1750-es években még az uraság marhalegelőjeként szolgáltak, az uradalmi árendátor felmérette és szántóként ugyancsak kilenced és tized „minden terményből, veteményből" kikötése mellett osztotta ki 120 jobbágynak.

109 így a földek felmérése után, az eredetileg kisterjedelmű kurialitást és a remanenciális földeiket, az úrbériekkel együtt azonos jellegű földekként, azonos szerződések alapján használták a jobbágyok.

110 1798-ban a bátaszéki apátság megszűnése után a Sárköziben a királyi Teréziánum a földbirtokos, ezután alapítványi uradalom lett, s árendátorai ismétlődő feljegyzésekkel zaklatták a jobbágyokat. A Teréziánuim birtokának első árendátora gr. Rumpf, „mert a jobbágyok szántói és rétjei, foglalások által megnagyobbíttattak, ezen rossznak kívánván elejét venni, birtokaikat feljegyezvén, az ide rekesztett urbariális konstrukciót véghezvitte". Eszerint 1800-ban új szerződésre lépett a decsi jobbágyokkal és szolgáltatásokat is így vetett ki rájuk111 A felmérés 69 3/8 sessiót állapított meg, ezek után 7215 gyalognap a robot, a fölöslegként! talált 66 7/8 szántóföld után a rétekben talált 1498 5/8 hold fölösleg! után a gyalogrobot 3131 nap. A házas zsellérek száma az előző kontraktusokhoz képest 95-re emelkedett, akiknek az 1/8 sessión felül mutatkozó földje 67 7/8 hold, ezután a robot 135 6/8 nap. 9 hazátlan zsellér van, akik 12 gyalognappal számítva 108 napot robotolnak, összesen tehát 12 999 6/8 napra emelkedett a robot. A 200 öl fa vágása és összehordása, a beregi rét összetakarítása 3000 napot vesz igénybe, ha erre a gyalogrobot nem lenne elegendő, a földesúr ezeknél többet vehet, ha kevesebb is elég, a jobbágyok ezt pénzért megválthatják mégpedig úgy, hogy a faszolgáltatás az első fél esztendő robotkomputusából, a széna betakarítása pedig ia második félesztendő robotkomputusából számíttasson le. A füstpénz 369 ház után 369 forintban nyert rögzítést, a 4 pálinkás'kazán után évi 100 forintot fizetnek. A konyhára járó természetbeni szolgáltatások: 69 3/8 sessió után 832,5 tojás, 138 3/4 csirke, 138 3/4 kappan, 69 3/8 icce vaj, és 2 db borjú. 32 sessió után járó hosszúfuvart természetben voltak kötelesek adni és az 8 fuvart tett ki. A 37,38-ad fennmaradó sessiótól az Urbárium szerint tartoznak fizetni, 37 forint 22 krajcárt, összesen: 2366 forint 47 krajcárt tartoznak fizetni a jobbágyok. A kontraktus végén megállapítja, hogy mivel a kontraktus csak könnyebb lehet, mint maga az Urbárium, ezért a 4 pálinkáskazán után járó 100 forint helyett 60 forintot! fizethetnek, de a dézsmaborokat a várdombi pincébe és Bátaszékre kell szállítaniuk. A termésből 1200 akó dézsmabor járt, ebből 8 akót ha Bátára visznek, az 44 forint 48 krajcárt tesz ki. A 37 3/8 sessió után teljesítendő hosszúfuvar pénzben 37 forint 22 krajcárt jelentene. Ezeket az engedelmeket levonván az adózásokból, marad 2229 forint 25 krajcár. Ez az urbariális adózásnál, 137 forint 22 krajcárral! könnyebb. A dézsmát ezenkívül a szokott helyre behordani tartoznak. Kiegészítőként a szerződés az úrbéri járandóságok terjedelméről intézkedett. Mivel a szérűskertek és a házi fundusok nem voltak elegendők, ezeket a rétekből pótolták. A sárközi fejletlen jobbágyi naturálgazdálkodás az 1800-as évek első évtizedéig fennmaradt, ezt a háromnyomásos földhasználati formában folytatták. A jobbágyi szolgáltatások közül a hangsúly a termény- és pénzszolgáltatáson volt, a robotszolgáltatással szemben. így az 1767-es Urbárium e birtokon — időről időre megkötött szerződések révén — megnövekedett terményhányad, pénzszolgáltatás kisajátítását tette lehetővé. Az uradalom élt is ezzel a most már törvényesen is biztosított, fokozottabb kisajátítást biztosító lehetőséggel, sőt 297