Tanulmányok Tolna megye történetéből 5. (Szekszárd, 1974)

Hajdu Lajos: II. József igazgatási reformtörekvései és ezek végrehajtása Tolna vármegyében • 183

számára is megoldhatatlan feladatot jelentett. E kérdésekre ugyanis a választ községenként kellett megadni, így a mindössze néhány birtokos nemesből álló járási apparátusnak — mint látni fogjuk — alapos statisztikai felmérést kellett volna járása 20—30 (de esetenként — pl. Baranya és Somogy több processzusában — 60—80) községben elvégeznie. A kérdőívnek ez a része az egyes társadalmi rétegek, valamint meghatározott gazdasági tevékenységek (pl. kereskedelem) helyzetére vonatkozó kérdőpontokat tartalmaz. Részletesebben: a) A község általános helyzetére vonatkozik 46 kérdés: felmérték-e már hivatalosan a falu területét? Milyen a szántóföld, a rét, a legelő, a szőlő és a mezőgazdaságilag nem hasznosítható terület aránya? A föld minősége? Ha erdő van: ad-e épületfát, illetve a hajóépítésben felhasználható faanyagot? Biztosítva van-e a lakosság tüzelőellátása? Van-e a községnek folyója (patakja) és ezen van-e malom? Ha igen: hány kerekes és nem ártalmas-e?

107 Rendelkezik-e a falu elegendő náddal? stb. b) A következő kérdéscsoport (45 kérdés) átfogja a faluban meglévő valamennyi vallásfelekezet szervezetére, anyagi helyzetére, kulturális-szociális tevékenységére vonatkozó leglényegesebb adatokat. Egyebek között: van-e az egyházközségnek, illetve templomnak önálló jövedelme? Van-e a községnek saját ünnepe? Ilyenkor tartanak-e vásárt, kit illetnek a vásári haszonvételek? Ki kapja a negyedet, tizedet, tizenhatodot?

108 Van-e a faluban iskolamester? Ha igen: alkalmas-e arra, hogy beadványokat megfogalmazzon? Van-e az egyházközségnek kórháza (nosocomium), illetve szegényháza (xenodochium)? Ha igen: hány beteget, illetve szegényt fogadhat be? stb. c) A harmadik kérdéscsoport már a nemességre (és a soraikból kikerülő megyei tisztségviselőkre) sérelmes, az „indiszkrét" 37 kérdés a faluban lakó nemesség helyzetét célozza felmérni. Kik a földbirtokosok? Van-e úrbéri perük? Ha igen: mi a per tárgya? Rendelkeznek-e pallosjoggal, és hogyan élnek vele? Jelenleg hány captivus van a földesúri börtönben? Ez el van-e látva megfelelő biztonsági felszereléssel, illetve őrséggel? Felterjesztik-e negyedévenként a megyéhez az elrendelt kimutatásokat? Tart-e a földbirtokos úriszéket? Ha igen: milyen időközökben? Volt-e a nemes ellen fiskális akció? (Széchényi Ferenc megjegyzése: ez a kérdés nem sértheti a becsületeseket, a gonoszakat viszont nekem is meg kell ismernem!

109

) Milyen polgári pereik vannak? Kétségtelen-e a nemességük? Vadászati jogukat nem a parasztra sérelmes módon gyakorolják-e? stb. d) A következő kérdéscsoport tételei (22) csak a mezővárosi jogállással rendelkező településekre vonatkoztak. A kérdések közül figyelemre méltóbbak: kitől kapták a kiváltságot, és mi annak a tartalma? Az uralkodó jóváhagyta-e a privilégiumot? Milyen kötelezettségeik vannak a földesúrral szemben? Pereskednek-e vele: milyen ügyben, melyik bíróság előtt és mióta? Vannak-e rendszabályaik a tűzesetek megelőzésére, a koldusok megregulázására, a rabok őrzésére, a város rendjének és tisztaságának biztosítására? Van-e adóhátralékuk, ha igen: mi az oka? Megfelelő-e a magisztrátusuk? stb. e) A következő csoport 33 kérdése elsősorban arra irányul, hogy a községi iparosok helyzetére vonatkozó leglényegesebb adatok ismertté váljanak: a faluban milyen iparosok élnek? Hányan? Képzettségüket tekintve: jók, átlagosak vagy gyengék? Elegendő-e a számuk? A közösség számára hasznos-e a tevékenységük? Hogyan élnek: jól, vagy csak tengődnek? Hány segédjük és tanoncuk van? Lakóhelyükön be tudják-e szerezni a szükséges szerszámokat, illetve 15* 227