Tanulmányok Tolna megye történetéből 5. (Szekszárd, 1974)

Hajdu Lajos: II. József igazgatási reformtörekvései és ezek végrehajtása Tolna vármegyében • 183

pán? Lakjon állandóan a kerület székhelyén, a székhelymegyében valóságos főispánként irányítson, törekedjen arra, hogy ez a megye a többi számára is mintamegyévé váljon; időről időre látogassa megyéit és addig maradjon azokban, amennyi idő az ügyintézés rendbehozásához, valamint a tisztségviselők alkalmasságának elbírálásához szükséges. Minden tisztviselőnek tudnia kell, hogy Őfelsége a közjó szolgálata érdekében adja ki rendelkezéseit, az időről időre felmerülő bizalmatlanság és bátortalanság pedig csak a szellem gyengesége, és sértő azok részére, akik az állam javára vigyáznak.

81 Milyen legyen a kapcsolat a központi szervekkel? Kerülni kell minden felesleges Schreiberei-t és a Helytartótanács ne levelezzen vele külön (a megyék részére leküldött intimatumokba úgyis betekintést nyerhet), csak iákkor, ha a rendelkezés a kerület több megyéjét is érinti. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a kerületi biztostól a felsőbb szervek nem kérhetnek információt, javaslatokat stb. A kerületi főispánok egymással, sőt az örökös tartományok központi szerveivel és kerületi kapitányaival is közvetlenül érintkezhetnek minden katonai, igazgatási, bírósági és rendészeti ügyben, így „az általános Jót — amely mindenütt egy — a monarchia valamennyi részében fondorlatok nélkül elő tudják egységesen mozdítani, az etikett-szabályok mellőzésével, a leggyorsabban és a legmegfelelőbb módon."

82 Miben tér el hatáskörük a főispán megszokott jogkörétől? „Rájuk akarom bízni minden királyi város és kiváltságos kerület, valamint a só- és harmincadhivatalok feletti felügyelet gyakorlását" (csak a bányaművelés irányítása marad az Oberdirektion-nál, a dolgok és személyek igazgatása nem). Az uralkodó az „Elmélkedéseik" tanúsága szerint meg akarja szüntetni a Helytartótanács keretei között működő országos biztosságot: csak egy referens maradjon a tanácsnál, a többi biztost alá kell rendelni (a kerület nagyságától függően egyet vagy kettőt) a kerületi főispán-biztosnak. Ügy tűnik, hogy II. József a kerületi főispáni, illetve biztosi intézményben megtalálta azt a szervezeti csodaszert, amellyel biztosítani tudja a tervbe vett reformok végrehajtását, egyáltalán: a királyi utasítások teljesítését és végrehajtását. Ennek megfelelően a kerületi biztos tengernyi feladatot kap: segítse elő — ahogy ez minden jól szervezett államban így van — a bíróságok állandó működését, hogy a polgári, valamint büntető ügyek tárgyalása egész éven át folyamatos legyen. Szervezze meg a közigazgatás állandóságát — ez ugyancsak követelmény egy jól szervezett államban — és akkor szükségtelenné válnak a megyei közgyűlések (ezt nem is lehet másképpen összehívni, csak a kerületi főispán-biztos utasítására). Feladatai közé tartozik még — az „Elmélkedések" alapján — minden adóügyi, valamint katonai feladat (elsősorban a hadseregellátás és beszállásolás) végrehajtásának elősegítése; az összeírás gyors befejezése (és rendszeres — évenkénti kiigazítása); a vallási, türelmi, iskola- és tanulmányi ügyekkel kapcsolatos feladatok elvégzése; az úrbérszabályozás lebonyolítása és megvilágítása („itt még sok a homály és az összeütközés"). A kerületi biztos kötelessége még: a lótenyésztés és kereskedelem javítása, a lakosság lélekszámának gyarapodása (ennek elősegítése), a cigányok letelepítése, az elemi csapások (elsősorban árvizek) megakadályozása, a hajózás elősegítése (ehhez kapcsolódóan a folyómedrek és vontatóösvények megtisztítása, illetve tisztán tartása),) az utak rendbehozása stb., egyszóval minden, amit egy trónon ülő felvilágosult bölcs értetlen népe boldogítása érdekében előírt, vagy a jövőben meg fog határozni. Mint állandó meghatalmazottak (delegati perpetui) a kerületi biztosok a király részére fenntartott (ún. rezervált) jogokból megkapják a kegyelmi jogkör gyakorlását is kerületük terü210