Tanulmányok Tolna megye történetéből 5. (Szekszárd, 1974)

Holub József: Az újjáépítés megindulása Tolna megyében a török kiűzése után 1686-1703-ig • 5

Ezeknek a váraknak vagy kastélyoknak az őrsége kezdetben a szigeti parancsnok alá volt rendelve. 1692 tavaszán azonban a hadi tanács Szekszárdot és Paksot a győri végek parancsnoka, Zichy István generális alá rendelte s meghagyta neki, hogy szedje rendbe őket. 1696-ban a megye eléje terjeszti különböző panaszait a simontornyai katonaság ellen, s ez azt mutatja, hogy ez a vár is alája tartozott. Hogy azonban 1692 után terjesztették-e ki rá is a parancsnokságát vagy már előzőleg is az ő generalátusában volt, nem tudjuk.

71 Simontornyán az uradalom 1689-i összeírása szerint kezdetben 100 zsoldos lovas katona volt, de ekkor már alig 60 szolgált itt, a 200 gyalogos pedig 150-re olvadt le. A következő évben már csak 50 katonát és 150 hajdút találtak itt, tehát állandóan fogyott a számuk. Úgyszólván csak katonaság élt itt az első időkben, mert 1690-ben csupán 7 földművest és egy polgárt említenek. — Az 1696-i összeíráskor azt jegyezték fel róla, hogy ezt az őrséget tíz év óta lakták, s a lakói, annak az évnek a kivételével, évenként bizonyos számú katonát küldenek a hadjáratra; ezért azután nem is állapították meg a portákat („non sünt in ordinem portarum reducti"), erről majd döntsenek a rendek.

72 O z o r á n az 1690-i összeírás alkalmával 28 paraszt mellett 30 nádori szabados katona és 46 hajdú volt. 1691 őszén a kapitányáról, Pacskad Miklósról olvasunk.

73 Döbröközt az 1689-i összeírásban mint császári erősséget említik. Lakói rácok voltak; részben zsoldos katonák, részben hajdúk, akik a szigeti generalátus alatt álltak s uruknak csak őfelségét ismerték el, arra hivatkozva, hogy zsoldos katonák és szabad hajdúk.

74 Pincehelyt a török kiűzése után rácok szállták meg s lakták egy ideig, de azután elszéledtek, mert nem bírták a megye terheit s a jövő-menő katonák alkalmatlankodásait. Az 1690-i összeírás szerint parasztok nem is laktak még itt, csak 120 szabados katona és hajdú, akik a nádortól függtek. Mint katonák, különleges elbánásra tartottak igényt: nem akartak ingyenmunkát végezni, sem tizedet fizetni. Magyarok csak 1695 táján kezdték megszállni.

75 A szekszárdi vár, a megerősített apátság a felszabadulás után romokban hevert ugyan, de azért felhasználták őrség elhelyezésére; szükség is volt rá a via regria-nak ezen a fontos pontján. Mint a török időkben, most is rác zsoldosok laktak itt. Mérey apátnak sok baja volt velük, mert amikor jobbágyi kötelezettségeik teljesítésére akarta kényszeríteni őket, nem voltak hajlandók rá, nem akarták a régi életmódjukat feladni.

76 3. A NEM NEMESEK Elpusztult és elnéptelenedett megyénkben a felszabadulás után a nem nemes lakosság is igen gyér volt, de a nemesekhez arányítva még mindig sokkal több volt, mint más, a töröktől megkímélt országrészekben. Tulajdonképp ide kellett volna vennünk a most ismertetett őrségek katonáit is, de voltak köztük nemesek és szabadosok, libertinusok is, helyesebbnek tartottuk tehát a nemesek között tárgyalni ezt az átmeneti csoportot. A többi nem nemest nemzetiségük szerint vesszük sorra. 2* 19