Tanulmányok Tolna megye történetéből 5. (Szekszárd, 1974)

Holub József: Az újjáépítés megindulása Tolna megyében a török kiűzése után 1686-1703-ig • 5

Tolnában is számottevően gyarapította vagyonát. Régebbi birtokaihoz, amelyekről már szóltunk, 1692-ben megszerezte a hatalmas dombóvári uradalmat, amelyre három évvel később királyi donációt nyert, — 1702-ben pedig Döbrököz várát és városát — a Héderváry-család birtokait kapta meg 19 faluval és pusztával Lipóttól 15 000 forintban nádori fizetésének törlesztésére. Ugyancsak 1702-ben kapott adomány levelet Ozora, Tamási és Pincehely várakról és uradalmakról, miután bebizonyította, hogy anyja révén 1421-től megszakítatlanul öröklődtek a családban. Ozora és Tamási, mint láttuk, Viczay Ádám kezén voltak, aki 1698-ban adta el őket Esterházynak.

59 Említettük, hogy a fiágon kihalt Bosnyák Tamás jószágainak egy részét Lipót 1696-ban eladományozta. Kaptak belőle Jurassin György, Gyurgyevics György és Nagy András is, akik azonban eladták e birtokaikat Kéthelyi Jánosnak, Kersnarics Mihály soproni polgármester vejének, öt megyében 45 lakott és puszta faluról volt szó, amelyek után Kersnarics és felesége 2000 forint ius armorumot fizetett, miután Lipóttól 1702-ben adományt kaptak rájuk.

60 A Székely -család még a török idők alatt jött a Tisza vidékéről Veszprémbe, ahol Mihály az őrségben alvajda volt s életét áldozta a hazáért. Innen kerültek fiai, Miklós és István Simontornyára. István 1693-ban alvajda itt (vicedux, viceductor), majd kapitány, vajda, ugyanekkor Dániel, aki unokatestvére lehetett, zászlós (vexillifer), tehát mindnyájan az ottani őrségben szolgáltak. Ügy látszik, első birtokszerzésük Varsád puszta volt, amelyet István vett meg 1700-ban a Botka-örökösöktől; erre hű szolgálataiért nádori adományt is kapott, s ettől kezdve a varsádi előnevet használta. Ekkor már volt egy nagyobb telke a vár előterében, amelyet szalonnáért vett meg Tulok Bernát várkapitánytól, s ezen majorságot rendezett be. Ezt a telket azonban magának követelte Horváth Péternek, Tulok elődjének özvegye, Furdics Judit, s amikor nem tudta megkapni, 1695-ben az egész majorságot felgyújtotta. Ezért Lipót 1697-ben a birtokait: a részét egy simontornyai kuriális házban, egy ottani malmát, továbbá a veszprémi házát és a csopaki szőlejét Székely Istvánnak és Botka Ferencnek adományozta.

61 Simaházy Ferenc 1699-ben és 1702-ben a nádor teljhatalmú megbízottja a közgyűléseken, de mint megyei birtokos is megjelent itt. Nagymányok volt a birtoka, amely, mint láttuk, előbb a Turóczy-család kezén volt. 1702-ben baranyai alispán volt.

62 Somogyi Ádámnak megbízólevelét Plagota Gergely újpalánkai harmincados részére az 1699. áprilisi közgyűlésen hirdették ki; 1700-ban két gyűlésen személyesen volt jelen, de hogy hol volt a birtoka, nem tudjuk.

63 1699-ben és 1700-ban két közgyűlésen is szerepelt Kresznerics Mátyás, de közelebbit róla nem tudunk.

64 1703-ban G in dl Fülöp Orbán és Balázs Ferdinánd kaptak nagyobb birtokadományt Lipóttól: Medina birtokot és Tengelic, Apáti, Hídja, Bikád s Híd vég pusztákat, mert kölcsönöket nyújtottak s élelmiszereket szállítottak a hadseregnek.

65 1699-ben Lipót új adományt adott Sándor Istvánnak egy gyönki kúriára, továbbá Kis- és Nagyszabaton, Tabód, Kéty, Göszle és Gerenyás pusztákra. Nincs kizárva tehát, hogy régi birtokos volt a család megyénkben.

66 Az első idegen, aki megyénkben birtokot szerzett, Styrum Lymburg Miksa Vilmos gróf volt, Badeni Lajos seregének egyik parancsnoka. Huszon2 Tanulmányok Tolna megye történetéből V. 17