Tanulmányok Tolna megye történetéből 5. (Szekszárd, 1974)

Horváth Árpád: Megyei önkormányzati szervezet Tolna megyében a XVIII. század első évtizedeiben (1703-1740) • 125

1726. november 6. Szabályrendeletben intézkedett a megye közgyűlése atekintetben is, hogy „a földesurak — különbeni büntetőjogi következmények terhe mellett — más földesúr jobbágyát, vagy telepesét elbocsátólevél nélkül fel ne vegyék szolgálatukba. Ha pedig a földesúr azt tapasztalná, hogy valamelyik telepese (jobbágya) engedélye nélkül próbálkoznék elvándorolni, annak vagyonát a földesúr a saját tulajdonába veheti át.

238 1725. november 5. Az úrbéri szerződések kötésének szabályozása. „1. Minden gazda, az kinek Vonyós Marhája vagyon, egy pár Vonyós Marhátul tartozik Esztendőnkint egy tallért fizetni a földesúrnak, akár ló akár ökör van a gazda tulajdonában a fizetés 6 darabig legyen; marhátlan gazda pedig, aki ti. a maga házában lakik egy forintot, zsellér, vagyis ridegh ember, ki másnál lakik, 50 dénár, idest ötven pénzt. 2. Minden gazda, kinek saját ekéje jár, tartozni fogh az Urnák esztendőtt által szekerivel szolgálni Tizenkét nap, akinek pedigh csak két Marhája volna, az Ollyatinok öszve fogván hasonló szolgálatott tenni tartoznak, ugyan a Marhátlan Emberek is az kik tudni illik már föllebb megh neveztettek, hasonló képpen az Tizenkét napiszámra köteleztetnek. Ezenkivül 3. Az Marhás Gazdák obiigáitatnak (köteleztetnek) Ugarra, Keverésre és Vetőszántásra és ugyan Tavaszira is egy-egy napi szántással, úgy hogy kinek ekéje vagyon Maga, a két Marhájúak pedigh öszve fogván, viszik véghez azon munkát. Ezenkívül 4. Minden gazda akár Marhás, akár Marhátlan, úgy az Sellér is egy-egy Baglyára való szénát fogh az Uraságh számára kaszálni és lakaréttani, s azt közönségesen kazalban öszve is hordani. Ugyan 5. Minden gazda egy hosszabb utat Maga Ura akarattya szerint tartozni fogh tenni ollyat, vagy tudniillik mint Paks Budához, vagy Győrhöz tenné. Ezenkívül 6. Eddigh is váló és szokásban vett mindennemű procreatiobul (terményből) kilencedet, vagy is tizedet igazán kiadni s azt öszve hordani, s szemül asztat oda vinni, a hova az Uraságh kívánni fogja, tudniillik Verembe, vagy Granariumhoz (magtár), hogy az Majorságh gabonáját is öszve hordani és vinnyi obligáltatnak. 7. Minden háziul, vagyis minden házban Lakó Ember egy kappant és 10 Tojást fogh adni az Urasághnak, az egész helységh pedigh két borjút Esztendőnként akkor, mikor az Uraságh kívánni foghja. 8. A korcsma és mészárszék fél esztendeigh engedtetik az lakosoknak oly condilio (feltétel) alatt mindazonáltal, hogy ez alatt a fél esztendő alatis a söőr és pálinka áruitatását az Uraságh Maga számára folytatni foghja. Ha pedigh a Helységnek fogh tetszeni ez alatt Söőrt és Pálinkát áruitathat, az Marhanyelv pedigh az Urasághnak jár. 165