Tanulmányok Tolna megye történetéből 5. (Szekszárd, 1974)

Horváth Árpád: Megyei önkormányzati szervezet Tolna megyében a XVIII. század első évtizedeiben (1703-1740) • 125

1721. május 27. I. Szabályozták a mérlegek vizsgálatát. A főszolgabíráknak vizsgálat tárgyává kellett tenniök a használatban levő súlyokat és mérlegeket. Ahol hamis súlyokat, vagy mérlegeket találtak, ott az ilyen hamis súlyokat, vagy mérlegeket használó egyéneket 12 forint pénzbírsággal kellett büntetniük. A büntetéspénz fele része az illetékes földesurat, fele pedig a nemes vármegyét illette.

216 II. Ugyanez alkalommal a marhahús fontját 4, a bárányhús fontját pedig 5 dénárban állapították meg, vagyis ilyen árban engedélyezték azok árusítását egészen keresztelő szent János születése napjáig. A határozatot a főszolgabíráknak a kurzorok (küldöncök) útján közhírré kellett tenniök.

217 III. Szabályozták a gyűlések és ítélőszékek idejére az élelmiszerekkel való ellátást. Kimondották, hogy a falubeliek és mezővárosiak közgyűlések és ítélőszékek alkalmával boron, húson és élelmiszereken kívül még szénát és takarmányt is szolgáltassanak.

218 1721 július 3. Határozatba ment, hogy a falusi telken (unius sessionis) élő, külön összeírt nemesek a szállítások (vectura) és a beszállásolás (katonai) kötelezettsége alól mentesek legyenek. Az illetékes földesúrnak mégis adják meg az őt illető járandóságot, hogy ilyenformán a falubeliekkel (parasztokkal) nyugalomban és békében élhessenek.

219 1722. február 27. I. Elrendeltetett, hogy „bármely nembeli szolgák, fizetésüknek elvesztése mellett, szolgálati évük lejárta előtt egy hónappal értesítsék gazdáikat szolgálatuk további folytatásáról, illetve a megmaradásukról. Elbocsátó levél nélkül másutt szolgálatba nem vehetők fel, azaz szolgaként nem alkalmazhatók. Senki megfelelő ismeretség és igazolás nélkül ne próbáljon csikóstól, vagy más állati nyáj pásztorától lovat, vagy más számosállatot vásárolni, ha mégis megteszi, 12 forint büntetésben részesül".

220 II. Határozatilag megtiltották, hogy „a falusiak (parasztok) fegyveresen ne kóboroljanak, sem pedig a földesurak engedélye nélkül ne vadásszanak, mert azoktól a parasztoktól, akiket fegyveresen és vadászat közben találnak, fegyvereiket el fogják kobozni."

221 Ezenkívül elrendelte egy megyei szabályzat, hogy minden helységben hajnalban, délben és este, különbeni 12 forint büntetés terhe mellett, imára harangozzanak és ezt a rendelkezést a szokásos körözvény útján tegyék közhírré.

222 1722. július 5. Szabályrendelet: „senki emberfia ne merészeljen zsiványoknak (gonosztevőknek) kedvezni, nekik élelmet és italt akár élete árán is kiszolgáltatni, ellenkezőleg inkább szálljanak velük szembe, fogják el őket és ha másként nem megy, végezzenek velük."

223 162