Tanulmányok Tolna megye történetéből 5. (Szekszárd, 1974)

Holub József: Az újjáépítés megindulása Tolna megyében a török kiűzése után 1686-1703-ig • 5

szereztettek-e be maguknak s hogy ágy helyett nem csikartak-e ki maguknak pénzt tőle, továbbá az iránt is, hogy a gyertyáért nem követeltek-e pénzt. (Jkv. 30.). — A katonai szabályzatot nem kapt

a meg mindegyik megye, hanem egy példány másolatát küldték tovább egymásnak. 1696-ban pl. Pest-Pilis-Solt megyének kellett Tolna megye részére másolatban elküldenie „ő felsége erős Regulamentumát", Tolnának azután Baranyával kellett közölnie, amelynek „tenora szól jó rendtartást inter militiam et incolas tartani"; mellékelve volt hozzá az „Ordonanz und Regulament", amelyben részletezve volt, mennyi ember- és lóporció jár in natura és készpénzben (Tm. lt. 1. 54.). — V. ö. Taubert i. m. 45. 103. Az 1700. októberi közgyűlés határozata: káplártól lefelé ő felsége szabályzata szerint minden katona elégedjék meg napi 1 font hússal és 2 font kenyérrel (Jkv. 35.). 104. Jkv. 30. 105. Tm. lt. 1. 115. 106. Jkv. 28. — Az 1701. februári közgyűlés jegyzőkönyvében ezt olvassuk: „portiones vacantes per fi. 4 d. 50 persolvantur" (Jkv. 41.). 107. Az 1701. januári közgyűlésen mutatták be a király rendeletét, amely szerint november 1-től 3 forintot lehetett leszámítani az adóból a lovak eltartásáért (Jkv. 28.). — 1696 őszén a Salm-ezred alezredesének lovai 20 mérő abrakot és elégséges szénát kaptak, a zászlós 'és a kapitány állatai és lovai pedig szénát „pro necessitate" (Tm. lt. 1. 115.). 108. „Specification was von dem löbl. Tollnenser Comitat anticipirten Getraidte" (Jkv. 5.). 109. Jkv. 30. 110. Jkv. 16. 111. Jkv. 34. 112. Thaly K., i. m. II. 126. 113. O. L. Ber. u. Schr. 1693—5. 114. O. L. L/itt. comitatuum. 115. Jkv. 16. 116. O. L. Dikális lajstr. XLVI. k. 117. Jkv. 30. — Az 1702. Októberi közgyűlés egyik határozata így szólt: „Persovantur universae restantiae, ita tamen ut imputentur... per Turch Marsch datae quietan. tiae" (Jkv. 51.). 118. A megye panasza 1697-ben a kancelláriának es a haditanácsnak: a császár és a szász választó katonái úgy kifosztották a megyét, hogy a parasztok állatok hiányában nem tudják a földjüket megművelni (1697. IX. 16. közgy.; O. L. Litt. comitatuum; Hofkriegsarchiv, Bécs, 1697. Bd. 400. p. 577.). 119. 1696 márciusában Lipót 2000 négyökrös szekeret és még 1000 pár ökröt kívánt a megyétől azzal a megokolással, hogy császári szekér kevés van és pótolni kell (Tm. lt. 1. 3.). — Az 1699. februári közgyűlés a telepítés előmozdítására úgy határozott, hogy a jobbágytelken élő nemesek „in descensu et ascensu militum Germanicorum et aliorum quorumlibet a fursponth et quarteriis, nisi summa necessitas aliter exposcat, immunes sint et exempti" (Jkv. 15.). 120. Jkv. 35. 121. ... „ubi omnes forspont reducere ac iisdem ita attendere tenetur, ut nullám querimonii causam misera plebs habeat", — olvassuk az 1701. januári közgyűlés jegyzőkönyvében (Jkv. 39.). — 1701 márciusában a közgyűlés úgy rendelkezett a Starhemberg-ezred két századának elvonulásával kapcsolatban, hogy „domini 121