Tanulmányok Tolna megye történetéből 4. (Szekszárd, 1972)

Kisasszondy Éva: Az 1945-ös földreform Tolna megyében • 373

n,yaink orvoslása, a földmívelő népeink sorsának javítása, Földnélküli Jánosaink százezreinek a Szabad Gazdák Egyesülete — nagybérletek vállalkozása révén földhözjuttatá,sa, a nagybirtok megnyitása népeink számára, az amerikajárás beszüntetése."

3

'' Tevékenysége erős visszhangra talált a gazdasági cselédek, törpebirtokosok körében. Működésének veszélyeire jól rámutat az újdombóvári bíró és községi írnok beadványa a belügyminiszterhez. „Községünk kizárólag pusztákból alakult eszményi község s a herceg Esterházy jele hitbizománynak képezi tulajdonát. Kiterjedése mintegy 35 000 kat. hold, lakossága kizárólag mezőgazdasági cselédekből áll. A vidék népei kevés kivétellel itt szerzik meg egész évi munkájukat s mindennek dacára sorsukkal elégedetlenek. Semmi sem könnyebb tehát, mint éppen ezen község lakóit és sorsával elégedetlen napszámosait felizgatni. Az 1906. évi cseléd- és arató munkásmozgalom beigazolta, hogy a lakosság könnyen felbujtatható s éppen ezért Szemere tevékenysége a legalkalmasabb arra, hogy a jelen időben az elégedetlenség magvát hintse; ez itt termő talajra talál s nagyon könnyen az lehet a követkemzénye, hogy ismét felújul a mozgalom a cselédek és aratók között, ami nyomorúságot hoz maga után s ennek nyomán ezren és ezren maradnak kereset és kenyér nélkül."

3

" Ez a jelentés jól mutatja, hogy a szegényparasztság előtt már pusztán a föld szó említése milyen hatást válthat ki. Példázza azt is, hogy a hivatalos szervek mennyire rettegtek egy újabb megmozdulástól, s mennyire igyekeztek a mozgalmakat gyökerestül elfojtani. Az 1905—1906. évi sztrájkok leverése után a kivándorlás ugrásszerűen megnőtt. A derestörvény elől, a munkanélküliség elől a nincstelenek tömegesen szöktek meg az új világba. Szemere látta, hogy az ország gazdasági élete milyen visszaeséseket mutat, a kivándorlás a gazdasági élet gátjává válik, ezért hirdette meg programját a nagybirtokos úri világ ellen. Elképzeléseit Szemere Kálmán tulajdonképpen nem forradalmi úton akarta megvalósítani, hanem békés megegyezés útján. Ez pedig lehetetlen volt. Egyik plakátján a következőket írja: „Földmívelők vagyunk, de a papok és földesurak rengeteg birtokaikon kizárnak minket, elvből egy talpalatnyi földet sem kapunk. Az országrészekre szóló birtokok, latifundiumok mind idegen embereknek, jöttmenteknek, avagy bárkinek adatnak bérbe, csak nekünk nem. Ezeknek vagyunk mi tehetetlen kiszolgáltatott rabszolgái, s ezek kergetnek minket világgá, ezek miatt kell itthagyni édes hazánkat..." „Földmívelők vagyunk, és becsületesen dolgozni akarunk, munkánkat kiválóan, kitűnően, kifogástalanul végezzük, de ezen becsületes munkánk gyümölcsét mások viszik el mindig helyettünk, akiket nyakunkra küldenek (bérlők), hogy rajtunk élősködjenek és mi éhenhalunk."

3C

' A merész hang, a panaszok nyílt hangoztatása rendkívül népszerű volt az agrárproletárok és törpebirtokosok körében. A mozgalom körülbelül 30—40 községre terjedt ki. Szemere Kálmán és a Szabad Gazdák Egyesülete 1910-ben csatlakozott a Nagyatádi-féle Országos Függetlenségi és 48-as Gazdapárthoz. Nagyarányú aratósztrájkra került sor 1912-ben ismét Tolna megyében. Dombóvár közelében az Esterházy-nagybirtok területén a munkások az eddigi kelencedrész helyett nyolcadrészt, valamint élelmezést követeltek. Miután a kérelem teljesítését megtagadták, az aratók nemcsak a munkát szüntették be, hanem több helyen az uradalom gabonáját is felgyújtották.

37 Az I. világháború kitörése, a háborús törvények életbe léptetése egy időre háttérbe szorította a mezőgazdasági munkásság megmozdulásait. Háttérbe szo382