Tanulmányok Tolna megye történetéből 4. (Szekszárd, 1972)

Kisasszondy Éva: Az 1945-ös földreform Tolna megyében • 373

Kisasszondy Éva; Az 1945-ös földreform Tolna megyében Szegényparaszti megmozdulások Tolna megyében 1945 előtt „Ezt a földosztást hatalmas ünnepi felvonulásokkal tartottuk meg, hatalmas föliratokkal, amit az ifjúságból egy férfi és egy nő vitt, külön táblák, párt-, szakszervezet, Földmunkásszövetség és az ifjúság, mind kiváló felírásokkal, vörös zászlók, koszorúk özönével és virágcsokrok. Vörösre festett mezőgazdasági eszközök, vörös díszbe húzott kocsisorok, úgy 3000 lélek vett részt ezen az ünnepélyen, akik Fürgédre vonultak, csak az a sajnos benne, hogy egy fényképet történelem számára nem tudtunk megalapozni, a filmek hiányában. Ez egy olyan, földosztást megnyitó ünnepély volt, amely sehol a világon meg nem történt. Én, Miklós István tartottam meg a földosztással kapcsolatos történelmi beszédet, szavalatok s versek hangzottak el, tömeg megesküdött a nekik juttatott föld örök időkre való megvédésére, s kíván a neki adott szabadságért, földért, ha kell, fegyvert is fogni."

1 Ezekkel a szavakkal számol be Miklós István, az ozorai Kommunista Párt titkára, a Községi Földigénylő Bizottság elnöke 1945. április 3-án az első ünnepélyes földosztásról Tolna megyében. Nehéz és hosszú út vezetett eddig a pillanatig, amikor az évszázados perben Tolna megyében is ünnepélyes ítélethozatal született, amikor a földreéhezett nép itt is leverhette az első karót, jelezve, hogy birtokába vette ősi jussát: a földet. Ez az ítélethozatal azonban nem volt könnyű. Nem volt könnyű, mert nemcsak arról volt szó, hogy egy gyűlölt rendszer felett ítélkezzenek, hanem arról, hogy az új élet alapjait is megvessék. Miklós István szavaival élve olyan tettet hajtsanak végre, melyre száz, kétszáz év múlva is büszkén tekint vissza az utókor. Nagyon jól tudták, hogy az új élet megteremtése nehéz harcok árán fog megvalósulni, nem lesz könnyű feladat: „Mindannyian meg lehetünk győződve, hogy a mainál sokkal nehezebb harcok fognak reánk nehezedni. Hogy a nehéz harcokat kivédhessük, maradéktalan győzelmünket biztosíthassuk, mélyen előrelátva kell mindent megalapoznunk. Ez jelenti a legkisebb aprólékosságtól a legnagyobb vonalakig." — írja az említett jelentésében Miklós István. Ezt a „megalapozást" rendkívül sokoldalúan értelmezték: „Ha az alkotást, a jelen földosztást, a szervezést, a bíróságok, a népbíróságok, egyéb bizottságok, a rendőrségek felállítását, az alapját meg nem vetjük magunknak, a szociális társadalmi rendnek szomorú végét látjuk, vagy egy rettenetes harc fog bekövetkezni."

2 Világosan látták tehát azt is, melyek a nép hatalomra jutásának, a föld kiosztásának és megtartásának, a nép demokráciájának biztosítékai, melyek azok 373